A magatartászavarok előfordulása egyre gyakoribb napjainkban. Magatartászavar miatt fordulnak a szülők legtöbbször pszichiáterhez gyermekük kapcsán, de felnőttek körében is gyakori a magatartászavar előfordulása. Magatartászavarnak azokat a viselkedési mintákat nevezzük, amelyek a társadalmi és érzelmi fejlődés során jelentkeznek és eltérnek annak normális menetétől. A magatartászavarok kihatnak az egyén mindennapi életére, valamint az emberi kapcsolatokra, megnehezítik a beilleszkedést. A magatartászavarok éppen ezért nemcsak az érintett mindennapjaiban, de a környezetüknek is kihívást jelent. Már csupán a magatartászavarok megértésével rengeteget tudunk tenni, hogy segítsünk, kapcsolatot teremtsünk a magatartászavarral élőkkel. Ebben a cikkben kitérünk a magatartászavarok leggyakoribb típusaira, valamint elemezzük a magatartászavarok hátterében álló tényezőket és a kezelési lehetőségeket.
Magatartászavarral kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mit jelent a magatartászavar?
Mik a magatartászavar leggyakoribb típusai?
Milyen tényezők járulnak hozzá a magatartászavar kialakulásához?
Milyen tünetek társulnak a magatartászavarhoz?
Hogyan diagnosztizálható a magatartászavar?
Hogyan kezelhető a magatartászavar?
Milyen szövődményei lehetnek a magatartászavarnak?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Magatartászavarral kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mit jelent a magatartászavar?
A magatartászavar komplex viselkedési problémát jelent, amely sokféle tényezőtől függ és az élet sok területére hatással van. Magatartászavarnak azt nevezzük, ami eltér a társadalomban normálisnak elfogadottól. A ,,normális” vagy ,,elvárt” viselkedést azonban nehéz megadni, főként gyermekeknél, akik gyakran viselkednek impulzívan. Éppen ezért a magatartászavar diagnosztikája is nehéz; az adott fejlődési szinten várhatótól való eltérés esetén vagy extrém viselkedés esetén mondható ki a magatartászavar diagnózisa, ami legalább 6 hónapja fennáll és az iskolában/munkahelyen, otthon és a társas kapcsolatokban is zavart okoz.
A magatartászavar előfordulását főként gyermekeknél látjuk, de gyakori a felnőtteknél is. Ha gyermekkorban kezeletlenül marad a magatartászavar, ez felnőve kihatással lehet és negatívan befolyásolhatja az egyén munkaképességét és kapcsolattartási képességét. Éppen ezért fontos, hogy időben felismerjük a magatartászavarokat, és szakember segítségét kérjük a kezelésükhöz. A megfelelő kezelés és támogatás segíthet a magatartászavarral küzdőknek az életminőségük javításában és a sikeres társadalmi integrációban.
Mik a magatartászavar leggyakoribb típusai?
Napjainkra a magatartászavarok számos típusát azonosították. Az alábbiakban összefoglaltuk a leggyakoribb magatartászavarokat és jellemzőiket. A magatartászavar leggyakoribb típusai:
- Figyelemzavaros/hiperaktivitás zavar (ADHD): Az ADHD-t diagnosztizált egyének gyakran nehezen tudnak koncentrálni, hiperaktívak és impulzívak lehetnek. Ez a zavar gyakran már gyermekkorban jelentkezik, és felnőttkorban is fennmaradhat.
- Oppozíciós lázadó zavar (ODD): Az ODD-tól szenvedők rendszeresen ellenállnak az elvárásoknak, és gyakran viselkednek lázadóan vagy provokatívan. Ez a zavar gyakran kezdeti szakaszában a családban vagy iskolában okoz nehézségeket.
- Viselkedési zavar (CD): A CD-ben szenvedők hajlamosak arra, hogy megszegjék az alapvető szociális szabályokat és mások jogait. Ezzel a magatartászavarral élők erőszakos, antiszociális vagy törvénybe ütköző magatartást tanúsíthatnak. Gyakran hajlamosak a mások elleni agresszióra és a szabályszegésre.
- Szeparációs szorongászavar: Ennek a magatartászavarnak a jellemzője a túlzott szorongás és félelem, amikor az egyénnek el kell válnia a számára fontos személyektől vagy helyektől, például az otthontól vagy a szüleitől.
- Kényszerbetegség (OCD): A kényszerbetegséget tartós, ellenőrizetlen és tolakodó gondolatok, késztetések és cselekedetek jellemzik. Ebben a magatartászavarban szenvedő olyan tevékenységeket végez, mint például a folyamatos mosogatás és takarítás, dolgok számolása, szigorú ütemterv betartása.
Milyen tényezők járulnak hozzá a magatartászavar kialakulásához?
A magatartászavar hátterében nem lehet egyetlen okot azonosítani, valószínű, hogy a biológiai és környezeti tényezők keveréke játszik szerepet a magatartászavar kialakulásában. A magatartászavar kialakulását a következő tényezők befolyásolhatják:
- Terhességi komplikációk: Úgy tűnik, hogy a magatartászavarok gyakoribbak az alacsony születési súlyú vagy koraszülöttként született gyermekeknél. Az ODD szintén gyakoribb lehet azoknál a gyermekeknél, akik az anyaméhben toxinoknak, például dohányfüstnek voltak kitéve, vagy azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei kábítószerrel való visszaélésben szenvednek.
- Öröklődés: A genetikai tényezők szerepet játszhatnak bizonyos magatartászavar kialakulásában. Ha a családban előfordult már hasonló zavar, növelheti az egyén hajlamát is a magatartászavar kialakulására.
- Neurobiológia: A neurotranszmitterek megváltozott aránya, az agy területeinek működése és az idegrendszer fejlődése is közrejátszhatnak a magatartászavar kialakulásában. Bizonyított, hogy az agy szerkezetében, fejlődésében és a neurotranszmitterek szintjében bekövetkező változások összefüggésben vannak a magatartászavarral. Például a figyelmet szabályozó agyterületek kevésbé aktívak az ADHD-s gyermekeknél. Az alacsony szerotoninszint és a kortizolra, a stresszhormonra való nagyfokú érzékenység szintén szerepet játszhat az agresszióban.
- Nem: A fiúgyermekeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő magatartászavar, mint a lánygyermekeknél. Nem világos, hogy ez biológiai különbségekre vezethető-e vissza, vagy a nemi normák és elvárások közötti társadalmi különbségek befolyásolják a fiúgyermekek viselkedését és fejlődését. Ez azt is jelenti, hogy a lányok kisebb valószínűséggel kapják meg a magatartászavar diagnózisát: hiszen a viselkedésük neveltetésükből fakadóan kevésbé nyilvánvaló (például szavakkal fejezik ki az agressziót, nem tettekkel).
- Trauma: A pszichológiai trauma a súlyos vagy krónikus stresszre adott összetett érzelmi és fizikai válasz. A traumának való korai kitettség hatással lehet a fejlődésre, például:
- instabil otthoni élet
- nehéz kapcsolat a szülőkkel vagy gondviselőkkel
- következetlen vagy kemény fegyelmezés
- fizikai vagy érzelmi bántalmazás
- fokozott stressz például a bizonytalan anyagi háttér miatt
- Fejlődési tényezők: A gyermekkori fejlődési kihívások, például a szociális készségek kialakítása vagy az érzelmi szabályozás, befolyásolhatják a magatartászavar kialakulását.
Milyen tünetek társulnak a magatartászavarhoz?
A magatartászavarokat általánosságban nehezebb jellemezni, mindegyik magatartászavar típusnak megvannak a maga jellemző tünetei. Mégis azt mondhatjuk, hogy a következő tünetek gyakori, hosszú távú fennállása esetén gondolnunk kell a magatartászavarra:
- Könnyen ingerelhetőség, dühösség vagy szorongás
- A frusztrációval való megbirkózás problémái
- Gyakori dühkitörések és kirohanások
- Elszigetelődés és társadalmi visszahúzódás
- Szorongás, amely zavarja a mindennapi tevékenységeket
- Vagyoni károkozás vagy rongálás
- Lopás vagy hazugság
- Gyenge iskolai teljesítmény és lógás az órákról
- Dohányzás, ivás, drogfogyasztás vagy szexuális aktivitás fiatal korban
- Ellenséges viselkedés a tekintélyt parancsoló személyekkel szemben
- Étvágyváltozás és súlyingadozás
- A személyes higiénia és a megjelenés elhanyagolása
A pánikbetegség nem csak egy divatos öndiagnózis
A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, bár sokan még mindig „hisztinek”, egyfajta divathóbortnak gondolják, ha valaki pánikbeteg. Holott ez egy valódi, sokszor igen ijesztő tünetekkel járó betegség, amelyet pszichiáter diagnosztizálhat, és indíthat el egy összetett kezelést. Ennek lépéseiről adott ...
Hogyan diagnosztizálható a magatartászavar?
A magatartászavar diagnosztikája nehéz lehet, de fontos, hogy a felmerülő viselkedési problémák esetén pszichiáterhez forduljunk saját vagy gyermekünk tüneteivel. A magatartászavarok nagy része nem kerül felismerésre és nagyfokú szenvedést okoznak az egyénnek és környezetének is. Ha viszont diagnosztizálják a magatartászavart, a különböző terápiás módszerek segítségével lehetőség nyílik egy jobb életminőségre. A pszichiáter egy hosszabb értékelési folyamat során diagnosztizálhatja a magatartászavart. Ez magában foglalhatja a következőket:
- a páciens/gyermek megfigyelése
- viselkedési ellenőrző listák
- szabványosított kérdőívek
- interjúk a hozzátartozókkal: szülőkkel, családtagokkal, gondozókkal, tanárokkal
Hogyan kezelhető a magatartászavar?
A magatartászavar kezelése összetett, a leghatékonyabb kezelést egyénre szabott megközelítéssel lehet elérni. A magatartászavar leggyakoribb kezelési módjai közé tartoznak:
- Terápia: A pszichoterápia, például a kognitív-viselkedés terápia (CBT) hatékony lehet a magatartászavarok kezelésében. Ez a fajta terápia segít az érintettnek megérteni és kezelni a problémás viselkedést. Megtanítja felismerni a gondolatokat, érzéseket, testi tüneteket, a következményes cselekvést; és olyan képességeket tanít, amivel ezeket jobb irányba lehet terelni. A szociális készségek is fejleszthetőek pszichoterápiás módszerekkel.
- Gyógyszeres kezelés: Bizonyos esetekben orvosok gyógyszereket is javasolhatnak a magatartászavar tüneteinek enyhítésére, például ADHD vagy szorongás esetén.
- Szülői képzés és támogatás: Nagyon fontos a szülőknek is segítséget nyújtani a magatartászavarban szenvedő gyerekeik kezelésében és nevelésében. Ennek során megtanítják a szülőknek a magatartászavar hátterét és olyan módszereket, amikkel könnyebben tudnak kommunikálni gyermekükkel, kijelölni a határokat és szabályokat, valamint ami segítheti gyermekük fejlődését.
- Környezeti változtatások: Az iskolai vagy otthoni környezet megváltoztatása is hozzájárulhat a magatartászavarok kezeléséhez.
- Kombinált terápia: Néha a legjobb eredményeket a terápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja hozza a magatartászavar kezelésében.
Fontos megérteni, hogy a magatartászavar kezelése hosszú időt vehet igénybe és lehetnek benne nehezebb időszakok, ,,visszaesések”. Kitartó munkával, családi és baráti támogatással azonban jelentős javulást lehet elérni, ami a kapcsolatokra, életminőségre is hatással lesz. A magatartászavar korai kezelése gyermekeknél a későbbi pszichiátriai betegségek kockázatát is csökkenti.
Milyen szövődményei lehetnek a magatartászavarnak?
A magatartászavar kezelés nélkül rövid és hosszú távon is negatív hatással lehet az egyén személyes és szakmai életére. Az emberek bajba kerülhetnek a viselkedésük miatt, például rendőri intézkedéssel nézhetnek szembe verekedés, zaklatás vagy a hatósági személyekkel való vitatkozás miatt. A felnőttek végül elveszíthetik a munkájukat. A házasságok széteshetnek a tartósan feszült kapcsolatok miatt, míg a gyermekek iskolát válthatnak, és végül kifogyhatnak a lehetőségekből.
Minél korábban diagnosztizálják és megfelelően kezelik a magatartászavart, annál valószínűbb, hogy az ebben szenvedő gyermek vagy felnőtt képes lesz kontrollálni a viselkedését és egy jobb, teljesebb életet élhet.
