A borderline személyiségzavar egy összetett mentális zavar, pszichiátriai kórkép. A borderline személyiségzavar gyakran okoz problémákat a mindennapi életben. Hatással van ugyanis az illető önmagáról és másokról alkotott gondolataira, érzelmeire. Ezáltal a borderline személyiségzavar önértékelési problémákhoz, valamint instabil kapcsolatokhoz vezethet. Ne csüggedjen azonban, ha borderline személyiségzavarban szenved. Kezelés hatására sokak állapota és életminősége javult és megtanultak egy kielégítő életet élni.

Borderline személyiségzavarral kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központnál
Mit jelent a borderline személyiségzavar?
Kiknél fordul elő gyakran borderline személyiségzavar?
Mik a borderline személyiségzavar tünetei?
Hogyan diagnosztizálják a borderline személyiségzavart?
Hogyan kezelhető a borderline személyiségzavar?
Borderline személyiségzavarral küzdök – lehet minőségi életem?

Borderline személyiségzavarral kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központnál

Mit jelent a borderline személyiségzavar?

A borderline személyiségzavar a pszichiátriai betegségek között a személyiségzavarok B csoportjába tartozó kórkép.  A személyiségzavarok olyan mentális állapotok, amelyek leggyakrabban serdülőkorban vagy korai felnőttkorban kezdődnek, és hosszú éveken át tartanak. Kezelés nélkül nagyfokú szenvedést okozhatnak a személyiségzavarral küzdőknek és környezetüknek, szerencsére azonban a megfelelő kezelések jelentősen javíthatják az állapotot.

Mint a legtöbb pszichiátriai rendellenesség, a borderline személyiségzavar pontos oka sem ismert. Kialakulásában több tényező előfordulása, ezek kombinációja játszik szerepet. A borderline személyiségzavar kialakulásában genetikai, öröklött hajlam, gyermekkori negatív élmények (bántalmazás, elhanyagolás), az agy szerkezeti és működési különbségei lehetnek fontos tényezők.

A borderline személyiségzavart a hangulat, az érzelmek, a viselkedés és a kapcsolatok instabilitása jellemzi. Fennállása esetén az illetőben kialakul egy intenzív félelem: fél a magánytól, az elhagyástól és az instabilitástól, nehezen tűri az egyedüllétet. Ugyanakkor egy borderline személyiségzavaros személy impulzívan is cselekedhet, mellyel pont, hogy eltaszíthat magától másokat. Kockázatos viselkedést tanúsíthat, gyakori hangulatingadozás, dühkitörések jellemzik, időnként érzéketlennek, üresnek tűnhet viselkedésével; annak ellenére, hogy szeretetteljes és tartós kapcsolatokra vágyik.  A borderline személyiségzavar gyakran társul depresszióval. Tízből egy borderline személyiségzavaros ember öngyilkossággal hal meg, ez a kockázat azoknál magasabb, akik még nem találtak hatékony gyógyulási módszert.

Kiknél fordul elő gyakran borderline személyiségzavar?

A borderline személyiségzavar a személyiség kialakulásával párhuzamosan, fiatal felnőttkorban kezdődik általában, azonban úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladtával az állapot fokozatosan javulhat. Becslések szerint a felnőtt lakosság 1,4%-a szenved borderline személyiségzavarban. Ezen belül is a borderline személyiségzavar diagnózisát az esetek háromnegyedében nőknél állítják fel.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mik a borderline személyiségzavar tünetei?

A borderline személyiségzavar tünetei szerteágazóak. A borderline személyiségzavar hatással van az érzelmekre, viselkedésre, társas kapcsolódásra. Akadályozhatja a személyt abban, hogy élvezze az életét, vagy kiteljesedjen a kapcsolataiban, a munkájában vagy a tanulmányaiban. A borderline személyiségzavaros személyeknél változó, hogy ki melyik és mennyi tünetet tapasztal a lent felsoroltakból.

A borderline személyiségzavar tünetei a következők lehetnek:

  • Érzelmi hullámvasút érzése: Néhány órától néhány napig tartó, nagymértékű hangulatingadozás, amely magában foglalhat intenzív boldogságot, ingerlékenységet, szégyenérzetet, nyomasztó ürességet, dühöt vagy szorongást.
  • Folyamatos ürességérzés
  • Intenzív és indokolatlan düh, mely gyakran kezelhetetlennek tűnik. Gyakori az indulatkitörés, mely fizikai verekedésig is fajulhat.
  • A borderline személyiségzavarban szenvedő emberek általában intenzív kapcsolatokat ápolnak szeretteikkel, melyeket gyakori konfliktusok, viták és szakítások jellemeznek. A borderline személyiségzavar intenzív félelemmel jár, hogy a szeretteik elhagyják őket. Ez ahhoz vezet, hogy nehezen bíznak meg másokban, és akár szélsőséges lépésekkel is megpróbálják elkerülni a valós vagy vélt elhagyatottságot. Az is gyakori, hogy a borderline személyiségzavarosoknak van egy "kedvenc személyük", idealizálnak valakit, aki nélkül úgy érzik, hogy nem tudnak élni. Ez hirtelen megváltozhat, a borderline személyiségzavaros hirtelen azt hiszi, hogy az illető nem törődik eléggé vele, vagy kegyetlen.
  • Ahogyan a kapcsolataik és másokról alkotott képük is gyorsan változik a borderline személyiségzavarral küzdőknek, ugyanúgy az önazonosságuk és az énképjük is gyorsan változik. Sok hullámvölgyről számolnak be azzal kapcsolatban, hogy hogyan érzik magukat önmagukkal kapcsolatban. Ez magában foglalja a célok és értékek változásait. Olyan szélsőséges állapotig is juthatnak, hogy rossznak vagy akár gonosznak látják magukat, vagy mintha egyáltalán nem is léteznének.
  • Impulzív és kockázatos viselkedés, például: vásárlási roham, szerencsejáték, felelőtlen autóvezetés, nem biztonságos szex, promiszkuitás, túlzott költekezés, falásrohamok, a túlzott drog- vagy. Kockázatos viselkedésbe tartozik még a siker szabotálása, például egy jó állás hirtelen felmondásával vagy egy pozitív kapcsolat befejezésével.
  • Öngyilkossággal való fenyegetőzés, illetve önkárosító viselkedés (például vagdosás vagy égetés, vagy maga az öngyilkossági kísérlet). Ez a viselkedés hátterében borderline személyiségzavar esetén gyakran az elválástól vagy elutasítástól való félelem áll.
  • A stresszel összefüggő paranoiás időszakok (olyan gondolatok, hogy mások esetleg ártani akarnak nekik) és a valósággal való kapcsolatvesztés, disszociáció (úgy érzik, hogy elszakadtak, zsibbadtak, vagy mintha nem is a testükben lennének) is jellemző a borderline személyiségzavarra, amely néhány perctől néhány óráig is eltarthat.

Hogyan diagnosztizálják a borderline személyiségzavart?

A személyiségzavarok, beleértve a borderline személyiségzavart is, diagnosztizálása a pszichiáterrel folytatott beszélgetés, a kórtörténet megismerése, a tünetek átbeszélése, esetleg kérdőívek kitöltése után történik. A borderline személyiségzavar diagnózisát általában felnőtteknél állítják fel, gyermekeknél vagy tinédzsereknél nem. Ez azért van így, mert a borderline személyiségzavar tüneteinek tűnő jelek elmúlhatnak, ahogy a gyermekek idősebbé és érettebbé válnak. A diagnózis felállításakor fontos kizárni azokat az állapotokat, amelyek a borderline személyiségzavarhoz hasonló tüneteket okozhatnak (például bipoláris zavar). A pszichiátriai kórképek diagnosztizálásra használt DSM-5 szerint az egyénnek a borderline személyiségzavar kilenc tünete közül ötöt vagy többet kell tapasztalnia, amelyek a következők:

  • Az elhagyatottság elkerülésére tett erőfeszítések
  • Érzelmi instabilitás
  • Üresség érzése
  • Identitászavarok
  • Impulzív viselkedés
  • Nem megfelelő, intenzív düh
  • Instabil személyközi kapcsolatok
  • Öngyilkos vagy önkárosító viselkedésmódok
  • Átmeneti paranoid vagy disszociatív tünetek

    Kapcsolódó cikkünk

    Borderline zavar - mikor érdemes segítséget kérni?

    Borderline zavar - mikor érdemes segítséget kérni?

    A borderline személyiségzavar egy olyan pszichiátriai fogalom, amely elég erősen beszivárgott a köznapi használatba, akár rá is süthetjük egy szélsőségesebb karakterre, hogy „tipikus borderline”. De vajon hogyan határozható meg ez a zavar orvosi szemmel, hová fordulhat a segítségre váró páciens és miért fontos a ...

Hogyan kezelhető a borderline személyiségzavar?

A borderline személyiségzavar kezelése nemcsak lehetséges, de kiemelten fontos is, hiszen a betegség önmagában kockázatos viselkedéssel, önkárosítással és öngyilkossággal járhat. Következetes kezeléssel viszont elérhető a jobb életminőség kevesebb tünettel.
A borderline személyiségzavart elsősorban pszichoterápiával kezelik, de gyógyszeres és egyéb kezelés is alkalmazható. Az orvos kórházi, intenzívebb kezelést is javasolhat, ha a borderline személyiségzavaros személy biztonsága veszélyben van, hogy megóvja őt az önkárosítástól. A borderline személyiségzavarral együtt gyakran előforduló egyéb mentális zavarok, például a depresszió vagy a kábítószerrel való visszaélés miatt is szükséges a kezelés.

Pszichoterápia

A pszichoterápia - más néven beszélgetőterápia - a borderline személyiségzavar alapvető kezelési megközelítése. A borderline személyiségzavarban szenvedő helyzetétől függően ez a kezelési lehetőség magában foglalhatja a családja, barátai vagy gondozói bevonását is. Terapeutája a beteg igényeihez igazíthatja a terápia típusát.Borderline személyiségzavar - Pszichiátriai Központ

A pszichoterápia típusai, amelyek hatékonynak bizonyultak, a következők:

  • Dialektikus viselkedésterápia
  • Sémafókuszú terápia
  • Mentalizáció-alapú terápia
  • Az érzelmi kiszámíthatóság és problémamegoldás rendszerszemléletű tréningje (STEPPS)
  • Transzferenciára összpontosító pszichoterápia
  • Csoportterápia, vagy másokkal való együtt kezelés, akik szintén borderline személyiségzavarral küzdenek, tanulva tőlük és az ő tapasztalataikból is.

Gyógyszeres kezelés

Bizonyos gyógyszerek segíthetnek a tünetek vagy a társuló problémák, például a depresszió, az impulzivitás, az agresszió vagy a szorongás kezelésében.

A borderline személyiségzavar tüneteinek kezelésére felírt gyógyszerek gyakran az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

Borderline személyiségzavarral küzdök – lehet minőségi életem?

Lehet, a borderline személyiségzavar kezelhető és ennek hatására idővel javulhat az állapota. Ha Ön borderline személyiségzavarban szenved, számos lépés van, amit megtehet annak érdekében, hogy javítsa az életminőségét.

  • Keressen megfelelő szakembert: Ha úgy gondolja, hogy Önnek vagy valamelyik hozzátartozójának borderline személyiségzavara lehet, keressen fel egy mentális egészségügyi szakembert, például egy pszichológust vagy pszichiátert. A borderline személyiségzavar számos tünete olyan tünet, amelyet időről időre mindannyian tapasztalunk. Emellett a borderline személyiségzavar egyes tünetei átfedésben vannak más mentális és fizikai állapotokkal. Emiatt a borderline személyiségzavar pontos diagnosztizálása csak szakember által lehetséges.
  • Tartsa magát a kezelési tervhez: A jó hír az, hogy ha a borderline személyiségzavar diagnózisát felállítják, van remény. Kezelőorvosával ki tudnak dolgozni egy kezelési tervet, amely magában foglalhat pszichoterápiát, gyógyszeres vagy egyéb kezeléseket. A jó kezelési tervvel és annak a következetes betartásával a borderline személyiségzavar tünetei jelentősen csökkenthetők. Vannak olyanok, akik emberek, akik kezeléssel és idővel már nem felelnek meg a borderline személyiségzavar kritériumainak.
  • Ismerje fel a kiváltó okokat: A borderline személyiségzavar kiváltó okai lehetnek egy múltbeli élmény emlékei, vagy az az érzés, hogy egy családtag vagy közeli barát elutasította vagy elhagyta Önt. A kiváltó okok felismerése segíthet stratégiákat kidolgozni, hogy hatékonyan kezelje őket, amikor megjelennek.
  • Adjon időt magának: Vizsgálatok azt mutatják, hogy a borderline személyiségzavar tünetei a középkorúaknál általában csökkennek, és sokan 40 éves koruk körül javulást kezdenek tapasztalni.

    Téma szakértője

    Specialitások:
    • szkizofrénia
    • depresszió
    • bipoláris hangulatzavar
    • szorongásos zavarok 

    Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • magyar és angol nyelvű ellátás

    Rendelés helyszíne:

    • 1036 Budapest, Lajos u. 66. B lépcsőház, 5. emelet - Buda Square Irodaház
Utolsó módosítás:2023.09.25 10:08