A kiégés állapota hosszantartó stresszhatások eredménye. Ebben az állapotban az egyén demotiváltnak, lehangoltnak és kimerültnek érzi magát, ám tünetek fizikai formában is jelentkezhetnek. Gyakran nem könnyű ezzel egyedül megküzdeni, ekkor érdemes szakember segítségét kérni.

Tartalom kiégés/burnout

Mi az a kiégés/burnout?

A kiégés/burnout kialakulása, gyakorisága

A kiégés/burnout tünetei

A kiégés/burnout szindróma diagnózisa

Kiégés és stresszkezelés

Mi az a kiégés/burnout?

A kiégés vagy más néven „burnout” szindróma, egy olyan állapot, amely jellemzően akkor jelentkezik, amikor valaki hosszú ideig, tartósan sokat és feszített tempóban dolgozik, túlzott stressznek van kitéve. Ennek következtében pedig nem képes hatékonyan kezelni a munkahelyi vagy pedig a magánéletbeli nyomást és problémákat. A kiégés elsődlegesen munkahelyi kontextusban jelentkezik, de más területeken is előfordulhat.

A burnout szindróma tehát a hosszú távú stressz és terhelés következményeképpen alakul ki, és komoly hatással lehet a hétköznapi életre, az egyén fizikai és mentális egészségére is.

A kiégés/burnout kialakulása, gyakorisága

Kiégés bárkinél előfordulhat, aki hosszabb ideig stressznek van kitéve, azonban hajlamosító tényező lehet az, ha az egyén alapvetően nem tudja jól kezelni a stresszhelyzeteket. Azonban vannak olyan munkakörök, illetve körülmények, amik esetén magasabb a kiégés kialakulásának kockázata. Ezek között lehet átfedés.

Emberekkel foglalkozó munkakörök

Azok a szakemberek, akik közvetlen kapcsolatban állnak másokkal, nagyobb eséllyel vannak kitéve a kiégésnek. Ez köszönhető a feszített munkatempónak, az érzelmi hatásoknak, illetve a folyamatos, másokkal történő kapcsolódásnak. Ilyen munkakörök találhatók például az egészségügyben, az oktatásban, illetve a szociális területeken is.

Magas stresszel és felelősséggel járó munkakörök

Az olyan munkakörökben is magasabb a kiégés kockázata, melyekben általánosan nagy a stressz és a felelősség. Itt okozó lehet például a szoros határidőkkel járó nyomás, a munka-magánélet állandó felborulása, illetve a lelki, érzelmi megterhelés is. Ilyen munkakör például a közfeladatot ellátó személyeké, az egészségügyi szakdolgozóké, de a magas beosztású személyeké is.

Alacsony munkahelyi kontroll

Kiégés olyan esetekben is előfordulhat, amikor adott személynek kevés befolyása vagy beleszólása van a munkahelyi folyamatokra, döntésekre nézve. Ezekre a munkakörökre jellemzően a monotonitás jellemző.

Munkahelyi konfliktusok

A munkahelyi konfliktusok, beleértve az alkalmazotti kapcsolatokat, a vezetési stílusokat vagy a munkahelyi környezetet érintő problémákat, szintén növelhetik a kiégés kockázatát, ez azonban függ az egyén stressztűrő képességétől is.

Hiányzó munka-magánélet egyensúly

Azok az egyének, akiknek nehézségeik vannak a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásában, és akiknek kevés idejük vagy lehetőségük van a pihenésre és az „énidőre”, nagyobb valószínűséggel égnek ki.

Ezek a kiégés, a burnout szindróma leggyakrabban előforduló területei, azonban nem mindenkinél fordul elő, akikről elmondhatók a fentiek!Kiégés/burnout szindróma - Pszichiátriai Központ

A kiégés/burnout tünetei

A kiégés tünetei változatosak lehetnek, és különbözőképpen jelenhetnek meg. Mind fizikai, és mind érzelmi, illetve mentális szinten is jelentkezhetnek. Az alábbiak a leggyakrabban megjelenő tünetek:

  • fizikai kimerültség
  • érzelmi kimerültség
  • csökkent teljesítmény
  • negatív hozzáállás a munkához
  • érzelmi labilitás
  • szociális visszahúzódás
  • csökkent önbizalom
  • fejfájás, alvászavarok, emésztési problémák

Az érintettek kiégés esetén állandó fáradtságot és kimerültséget éreznek, akár még akkor is, ha elég időt aludtak, ugyanakkor ilyenkor gyakran lépnek fel különböző alvászavarok is, mint például az álmatlanság vagy az elalvási nehézség. A fizikai kimerültség mellett érzelmi kimerültség is jelentkezik. Az érintettek általánosan lehangoltak, elvesztik az érdeklődésüket elsősorban a munka iránt – ám nem kizárólagosan -, gyakran frusztráltak és dühösek. Előfordulnak kisebb hangulatingadozások, túlzott érzékenység.

Mindezek a teljesítmény csökkenését is okozzák: az egyén már nem tud úgy koncentrálni, illetve nem képes a korábbi hatékonysággal végezni a munkáját, negatívan is áll hozzá, motiválatlan. Ennek nyomán pedig megjelenhet az önbizalomhiány, elsődlegesen a teljesítménnyel és a képességekkel kapcsolatban.

Akit érint a kiégés, gyakran szociálisan is visszahúzódik: kerüli a társas érintkezéseket, a társas kapcsolatokat és eseményeket. Ennek oka főként az érzelmi kimerültség.

A kiégés, vagy burnout szindróma tünetei nem feltétlenül hirtelen és egyenként alakulnak ki, megjelenhetnek fokozatosan is. Azonban, ha tartósan fennállnak, fontos szakember segítségét kérni, ugyanis kihatással vannak mind a munkára, mind pedig a magánéletre is. Továbbá egyes mentális kórképek tüneteivel átfedést mutathat, amit szintén fontos felderíteni.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A kiégés/burnout szindróma diagnózisa

A kiégés diagnózisának felállítása pszichológus vagy pszichiáter szakorvos feladata. Fontos, hogy ez nem egy mentális kórkép, nem betegség, hanem egy szintén kezelendő állapot.

A kiégés megállapítása több szempont figyelembevételével történik. Elsődleges a panaszok és a tapasztalt tünetek átbeszélése. Érdemes visszagondolni, hogy mikor és milyen körülmények között volt először tapasztalható, mióta áll fenn a probléma. Jelentősebb fizikai panaszok esetén fontos lehet a fizikai betegségek kizárása, melyek hasonló tüneteket okozhatnak. Elsődlegesen tehát ki kell zárni minden egyéb lehetséges okot.

Amennyiben a szakember megállapítja a burnout szindrómát, úgy javaslatot tesz a további lépésekre. Ez jellemzően pszichoterápia keretein belül történik.

Mivel a kiégés/burnout szindróma nem hivatalos diagnózis (tehát nem szerepel a Diagnosztikai Kézikönyvben, illetve BNO kódja sincs), így a kezelés a tünetek enyhítésére, megszüntetésére, illetve a stressz kezelésére irányul.

Kiégés és stresszkezelés

A kiégés fő kezelési módszere tehát annak megtanulása, hogy az egyén hogyan kezelje a stresszhelyzeteket. Ez segíthet megküzdeni a munkahelyi problémákkal, de az élet minden területén hasznos lehet. Stresszkezelés számos módszerrel és technikával lehetséges, mindenkinél más válik be.

Légzéstechnikák

A különféle légzéstechnikák elsajátítása segíthet a stresszel való megküzdésben. A mély és lassú légzés segíthet csökkenteni a stresszt és nyugtatja az elmét, továbbá segít ellazulni és a szorongást is csökkenti. A különféle légzéstecnikák elsajátítása szorongásos kórképek esetén is hasznos.

Progresszív izomlazítás

Ennek a technikának a metódusa, hogy egyesével meg kell feszíteni majd elengedni az izmokat a test különböző részein. Ez az általános testi feszültségen, illetve az izomfeszültségen segít.

Testmozgás

A rendszeres testmozgás nem csak fizikailag, de mentálisan is segít csökkenteni a stresszt. Kiégés esetén kifejezetten hasznos lehet a rendszeres testmozgás beiktatása, hiszen a mozgás endorfint szabadít fel, továbbá az alvást is segíti.

Időgazdálkodás és határok meghúzása

Fontos megtanulni kiégés esetén a munka-magánélet egyensúlyának fenntartását. Meg kell tanulni nemet mondani olyan helyzetekre vagy feladatokra, amelyek túlzott stresszt okoznak az egyénben. Továbbá meg kell tanulni elvonatkoztatni a munkahelyi problémáktól. Az természetes, ha az ember bizalmi körökben kiadja magából a gondolatait, azonban meg kell próbálni elvonatkoztatni.

Szakember felkeresése

Ha az érintett úgy érzi, hogy a stresszkezelése, a problémáktól való szabadulás önállóan nem megy és segítségre van szüksége, úgy mindenképpen érdemes szakembert felkeresni, akinek támogatásával túl lehet jutni a kiégésen.

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés típusa:

  • Személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 év felett)
  • magyar és angol nyelvű ellátás

Rendelés helyszíne:

  • 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Utolsó módosítás:2024.04.24 14:58