A dohányzás egy egészséget károsító szenvedélybetegség, mely rendkívül elterjedt, éppen ezért nem feltétlenül tartják komoly problémának. Azonban a szervezetben és az egészségi állapotban súlyos változásokat okozhat a rendszeres dohányzás.
Tartalom
Milyen egyéb méreganyagokat tartalmaz a cigaretta?
Hogyan hat a dohányzás a szervezetre?
Hogyan lehet rászokni a dohányzásra?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Dohányzás és nikotinfüggőség
A dohányzás és a nikotin komplex problémáknak minősülnek, amelyek jelentős egészségügyi kockázatokkal járnak. A dohányzásnak számos káros hatása van a szervezetre, a dohánytermékekben megtalálható egyik anyag pedig, a nikotin, ami erősen függőséget okozó anyag. Ebből adódóan pedig az következik, hogy a rendszeres dohányzás következtében nikotinfüggőség alakulhat ki.
Mi az a nikotin?
A nikotin nem más, mint egy vegyület, amely megtalálható különböző növényekben; főként a dohánylevélben, de minimális mennyiségben a paradicsom és burgonya is tartalmaznak nikotint. A nikotin a bőrön és a nyálkahártyán keresztül rendkívül gyorsan képes felszívódni, ezzel bejutva a véráramba és a szervezetbe. A nikotin hatására adrenalin szabadul fel a szervezetben, mely megnöveli a pulzus és a vérnyomást is. Továbbá a dopamin szintet is emeli, ami az agy „jutalmazó rendszerének” egy fontos eleme. Gyakorlatilag ez felelős a függőség kialakulásáért, hogy a nikotin használat során, felszabadulnak bizonyos hormonok, melyek örömet okozó érzéseket adnak.
Továbbá a nikotin ezen túlmenően, egy igen erős idegméreg. Eredetileg a nikotin a dohány növényét hivatott védeni a rovaroktól.
A nikotin hatása
A nikotin többféle hatást is kiválthat a szervezetből. Például – idegméregként – jelentősek a hatásai az idegrendszert érintően. Gyors szívverés, megnövekedett vérnyomás, fokozott éberség a jellemző.
A nikotin továbbá fokozza a dopamin kibocsátását és felszabadulását az agyban. A dopamin egy olyan neurotranszmitter, amely örömérzethez kapcsolódik. Ez az oka annak, hogy a nikotin használata kellemes érzéseket okoz.
Emellett használata csökkentheti az étvágyat, ezáltal pedig a testsúly alakulására is hatással lehet. Ugyanígy a stresszt és a szorongást is képes valamelyest csökkenteni azáltal, hogy relaxáló hatással bír.
Annak ellenére, hogy a nikotint alapvetően nehéz túladagolni, ebből kifolyólag ritkán okoz végzetes bajt (így önmagában), mérgezést mégis okozhat. A nikotinmérgezés az, amikor a szervezet tűréshatáránál nagyobb mennyiségben jut be nikotin a szervezetbe. A nikotinmérgezés tünetei: hányinger, hányás, szédülés, gyors pulzus, de légzési nehézség is előfordulhat.
Milyen egyéb méreganyagokat tartalmaz a cigaretta?
A cigaretta füstje számos káros és mérgezőanyagot tartalmaz a nikotinon túl is; közel 4000 különféle vegyület található benne, melyből nagyjából 70 bizonyítottan rákkeltő. A legtöbb benne található méreganyag karcinogén, vagyis rákkeltő hatással rendelkezik.
Ammónia
A dohányiparban a dohány ízének és nikotintartalmának növelése érdekében használatos vegyi anyag az ammónia, ami egy nitrogénvegyület, és aminek belélegzése káros hatással van a légzőrendszerre.
Acetaldehid
Ez egy szerves vegyület, ami a dohánytermékek mellett az alkoholban is megtalálható, és természetesen anyagcsere folyamatok következtében jön létre.
Formaldehid
Szintén karcinogén vegyület a formaldehid, melyet többek között szövetek tartósítására is használnak. Hosszú távon jelentősen megnövelheti a rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát.
Hogyan hat a dohányzás a szervezetre?
A rendszeres dohányzás és a függőség számos negatív hatással van a szervezetre és komoly egészségügyi kockázatokat hordoz magában.
A leggyakoribb és legerősebb hatások a szív-és érrendszert érintik. Ugyanis a dohányzás növeli a stroke és egyes szívbetegségek kockázatát: szűkíti az ereket, ezáltal rontja a vérkeringést, továbbá a vérnyomást is megemeli. Szintén erős hatással van a tüdőre. A dohányfüstben megtalálható számtalan káros anyag károsítja és irritálja a tüdőt, továbbá kátrány is lerakódik a szövetekben, ami krónikus obstruktív tüdőbetegségekhez vezethet, tüdőrákot okozhat, illetve egyéb légzőrendszeri problémákhoz vezethet. A dohányzás a rák kialakulásának szempontjából egy jelentős kockázati tényező; növelheti a tüdőrák, a száj-, garat-, nyelőcsőrák kockázatát. Mindezek mellett a dohányzás csökkentheti a női és férfi termékenységet és növelheti a meddőség kockázatát. Továbbá azoknál a nőknél, akik terhesség alatt sem tudják letenni a dohánytermékeket, nagyobb esélye van a koraszülésnek, továbbá a magzatra is káros hatása van.
Ezeken túlmenően a dohányzás egyéb egészségügyi kockázati tényezőket is hordoz magában: melegágya többek között a különféle fogászati problémáknak, mint például a fogínybetegségek, de összefüggésbe hozható a szürkehályog kialakulásával, csontritkulással, illetve ízületi problémákkal is.
Hogyan lehet rászokni a dohányzásra?
A dohányzásra rászokás az a jelenség, amikor valaki rendszeresen fogyaszt dohányterméket – leggyakrabban cigarettát -, aminek következtében nikotinfüggőség alakul ki. Maga a rászokás komplex folyamat és mondhatni, időigényes, tehát bizonyos idő szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a függőség, vagy a rászokás ténye megalapozott lehessen. Három nagyobb tényező van, ami befolyásolhatja a rászokást; vannak fiziológiai, pszichológiai és szociális tényezők is.
Fiziológiai szempontnak számít, a fizikai függőség kialakulása, tehát az, hogy a szervezet egy idő után alkalmazkodik, és ezáltal, igényli is a nikotint. Egyes pszichológiai tényezők is befolyásolhatják a dohányzásra való rászokást: például különböző stresszes időszakok, egyes élethelyzetek során, ha az egyén gyakran gyújt rá, úgy kialakulhat az addikció. Mivel a nikotin hatással van az agyra és bizonyos hormonok működésére, így az egyén úgy érzi, hogy a dohányzás segít bizonyos helyzetek megküzdésével. A szociális hatások – különösen fiatalkorban – erősen jelen vannak a dohányzásra történő rászokás kialakulásában. Ha a barátok dohányoznak, az motivációt adhat a kipróbálásra, majd a rendszeres használatra is.
Ki nevezhető nikotinfüggőnek?
Nikotinfüggőnek vagy erős dohányosnak azt a személyt nevezzük, aki erős vágyakozást vagy kényszert érez a nikotin iránt, továbbá napi rendszerességgel fogyaszt dohánytermékeket. A nikotinfüggőség egy olyan állapot, amikor a szervezet több szinten is (fiziológiai és pszichológiai) szinten is alkalmazkodik a nikotinhoz, melynek hiányában elvonási tünetek tapasztalhatók.
A nikotinfüggőség tünetei
A nikotinfüggőségnek több tünete is lehet, melyek alapjaiban, mind magával az addikcióval, szenvedélybetegséggel azonosak.
- erős vágy a dohányzásra: a függőség kezdeti lépése a vágy kialakulása; a függőség létrejöttével pedig ez a vágy egyre erősebbé válik, illetve egyre nehezebb ellenállnia az érintettnek
- elvonási tünetek: a nikotinnal szembeni tolerancia kialakulásával az egyén elvonási tüneteket tapasztalhat akkor, ha már ez ideje nem jutott nikotinhoz a szervezete. Az elvonási tünetek elsősorban ingerlékenység formájában nyilvánulnak meg, de koncentrációs zavarok és más egyéb problémák is felléphetnek.
- a dohányzás fenntartása: annak ellenére, hogy az egyén tisztában van a dohánytermékek káros hatásaival, esetleg párat már saját magán is tapasztal (például állandó köhögés), mégsem hagyja abba a dohányzást.
Dohányzásról való leszokás
A dohányzásról való leszokás komoly erőfeszítést igénylő, de rendkívül fontos lépés az egészség javítása és a betegségek kockázatának csökkenése érdekében. Mely folyamat egyébként már az első dohányzásmentes nap után aktívan elindul.
A legfontosabb és egyben első lépés az, hogy meg kell találni a legmegfelelőbb motivációt a leszokáshoz. Ez egyénenként különbözhet: van, aki abban látja a motivációt, hogy félreteheti azt az összeget, amit korábban dohánytermékre költött, de van, aki az egészsége érdekében teszi, hogy megszűnjön a köhögés, vagy akár gyerekvállalás előtt dönt úgy, szintén az egészsége érdekében, hogy leteszi a cigarettát.
A leszokásban rendkívül sokat segíthet a megfelelő szakember támogatása, - különösen akkor, ha az egyén erős láncdohányos -, akinek segítségével könnyebben lehet kezelni az esetleges elvonási tünetek megjelenését, illetve könnyebben lehet motivációt is találni, illetve a teljes folyamatot végigvinni. Ebben szintén fontos a támogató közeg: ha a barátok, családtagok nem kínálnak dohánytermékeket vagy nem dohányoznak a leszokóban lévő személy számára, az valamelyest megkönnyítheti a dolgot. Ugyanígy hatékony lehet a dohányzást kiváltó körülmények kerülése is.
A leszokásban jelentős segítséget nyújthat a különböző, nikotintartalmú termékek használata; ilyen például a nikotintapasz vagy a rágó.
Fontos, hogy a leszokás időszakában türelmesnek kell lenni, ez egy hosszú folyamat, mely során lehetnek mélypontok, azonban nem szabad feladni! Ha szükséges kérje bátran szakember segítségét!
Téma szakértői
Utolsó módosítás:2023.11.16 15:58