A meddőség hátterében nem csak anatómiai ok állhat, hanem pszichés illetve egyéb okok is, például funkcionális meddőség. A funkcionális meddőség komoly nehézségéket okozhat a mindennapi életben, így kivizsgálása és kezelése kiemelten fontos.

Funkcionális meddőség - Tartalom

Mi az a funkcionális meddőség?

Funkcionális meddőség tünetei

Funkcionális meddőség okai

Funkcionális meddőség kivizsgálása

Funkcionális meddőség kezelése

Pszichiáter szerepe funkcionális meddőség esetén

Online Bejelentkezés

Dr. Veres Andrea

Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mi az a funkcionális meddőség?

A funkcionális meddőség olyan állapot, amikor a párok rendelkeznek a fogantatáshoz szükséges anatómiai és biokémiai feltételekkel, de mégsem képesek sikeresen teherbe esni. Funkcionális meddőség során semelyik partnernek sincsen olyan súlyos anatómiai vagy szervi problémája, amely egyértelműen magyarázná a meddőséget, mégis valamilyen okból kifolyólag nem következik be a terhesség.

Funkcionális meddőség tünetei

A funkcionális meddőség tünetei lehetnek enyhék vagy észrevétlenek, és sok esetben csak akkor derül ki, amikor a párok hosszabb ideig próbálkoznak a terhességgel, de nem sikerül teherbe esniük. A funkcionális meddőség tünetei közé tartozhatnak az alábbiak.

  • Rendszertelen menstruációs ciklus: Az ovulációs zavarok vagy hormonális egyensúlyhiány miatt a menstruációs ciklus lehet rendszertelen vagy hosszabb ideig tartó funkcionális meddőség esetén.
  • Az ovuláció hiánya vagy ritkán előforduló ovuláció: A petesejt rendszertelen vagy ritka kioldása a petefészekből (ovuláció) a terhesség kialakulását nehezítheti, így funkcionális meddőség alakulhat ki.
  • Hormonális problémák: Hormonális egyensúlyhiány, például a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amelyben a petefészek ciszták képződnek, Funkcionális meddőségés zavarhatják az ovulációt és a menstruációs ciklust.
  • Endometriózis tünetei: Az endometriózis esetén a méh belső rétege (endometrium) a méhüten kívül is megjelenhet, ami fájdalmat, menstruációs zavarokat okozhat és funkcionális meddőség is kialakulhat.
  • Petevezeték problémák: A petevezetékek elzáródása vagy sérülése lehetőséget ad a petesejtnek a méhbe való eljutásra, ami megakadályozhatja a megtermékenyített petesejt beágyazódását és funkcionális meddőség alakulhat ki.
  • Fájdalmas menstruációs időszakok: Fájdalmas menstruációs időszakok (dysmenorrhoea) és egyéb menstruációs tünetek lehetnek az endometriózis vagy funkcionális meddőség jelei.
  • Életmódbeli tényezők: Egészségtelen étrend, túlzott stressz, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a funkcionális meddőség kialakulásához.

Fontos megjegyezni, hogy a funkcionális meddőség tünetei nem mindig egyértelműek, és a párok gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor hosszabb ideig sikertelenül próbálkoznak a teherbeeséssel. Ha valaki aggódik a funkcionális meddőség miatt, érdemes szakorvoshoz fordulnia, aki szakértelmével és vizsgálataival segíthet a probléma okának azonosításában és a funkcionális meddőség megfelelő kezelési tervének kidolgozásában.

Funkcionális meddőség okai

A funkcionális meddőség különféle okokból eredhet, és azok gyakran összetettek lehetnek. 

Ovulációs zavarok: Az ovuláció hiánya vagy rendszertelen ovuláció (anovuláció) olyan állapotokat jelent, amelyekben a petesejt nem rendszeresen vagy egyáltalán nem kerül kioldásra a petefészekből. Ennek oka lehet hormonális egyensúlyhiány, például policisztás ovárium szindróma (PCOS) vagy más endokrin rendellenességekm, mely hozzájárul a funkcionális meddőség kialakulásához.

Endometriózis: Az endometriózis olyan állapot, amelyben az endometrium, vagyis a méh belső rétege, a méhüten kívül, például a petevezetékekben vagy a kismedencei szerveken is megjelenhet. Ez fájdalmat, gyulladást és hegesedést okozhat, amely befolyásolhatja a petesejt beágyazódását és hozzájárulhat a funkcionális meddőség kialakulásához.

Petevezeték problémák: A petesejteknek a petefészekből a méhbe történő eljutását a petevezetékek elzáródása vagy sérülése is akadályozhatja. Ez megakadályozza a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhben és hozzájárulhat a funkcionális meddőség kialakulásához.

Hormonális egyensúlyhiány: Hormonális változások, például pajzsmirigyproblémák, prolaktin szintjének emelkedése vagy más endokrin rendellenességek, befolyásolhatják a menstruációs ciklust és az ovulációt és funkcionális meddőség alakulhat ki.

Életmódbeli tényezők: Egészségtelen étrend, túlzott stressz, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és túlzott testsúly vagy alacsony testsúly is hozzájárulhat a funkcionális meddőség kialakulásához .

Életkor: Az életkor egy jelentős tényező lehet a nőknél, mivel az életkorral csökken a petesejtek minősége és mennyisége. A férfiak esetében is a spermaminőség idővel változhat és ez is hozzájárulhat a funkcionális meddőség kialakulásához.

Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai faktorok is szerepet játszhatnak a funkcionális meddőség kialakulásában, különösen, ha az öröklött rendellenességek a reproduktív rendszer működését érintik.

A funkcionális meddőség okainak megállapításához általában szakorvosi vizsgálatra és különböző diagnosztikai eljárásokra van szükség. A funkcionális meddőség kezelése függ az okoktól, és lehet magában foglalni életmódváltoztatásokat, hormonterápiát, sebészeti beavatkozásokat, in vitro fertilizációt vagy más reproduktív eljárásokat.

Funkcionális meddőség kivizsgálása

A funkcionális meddőség kivizsgálása szakorvosi feladat, és számos diagnosztikai eljárásra lehet szükség a funkcionális meddőség okának azonosításához. 

  • Anamnézis: A pácienssel történő részletes beszélgetés a funkcionális meddőség tüneteiről, a menstruációs ciklusról, az ovulációról, az esetleges fájdalomról és más releváns információkról.
  • Fizikai vizsgálat: Gondos vizsgálat a reproduktív rendszerrel kapcsolatban, beleértve a méh, a petefészek és a petevezetékek érzékelését funkcionális meddőség gyanűja esetén.
  • Hormonvizsgálatok: Vértesztek, amelyek segíthetnek értékelni a reproduktív hormonok, például az LH (luteinizáló hormon), FSH (tüszőstimuláló hormon), ösztrogén és progeszteron szintjét funkcionális meddőség gyanúja esetén.
  • Ovulációs monitorozás: A peteérés követése ultrahanggal vagy más módszerekkel annak érdekében, hogy meghatározzák az ovulációs időszakot funkcionális meddőség esetén.
  • Petevezeték áteresztőképesség vizsgálata: HSG (hysterosalpingography) vagy egyéb vizsgálatok, amelyek megmutathatják a petevezetékek elzáródásait vagy egyéb problémáit funkcionális meddőség esetén.
  • Ultrahangvizsgálat: Ultrahangos vizsgálatok a reproduktív szervek részletes vizsgálatához, beleértve a méh, a petefészek és az petevezetékek állapotát is fontos szerepet töltenek be funkcionális meddőség esetén.
  • Spermaanalízis: Ha a funkcionális meddőség hátterében állhat férfi reproduktív probléma is, akkor a partner spermaminőségét is ellenőrizhetik.
  • Endometriózis diagnózisa: Laparoszkópos műtét: A funkcionális meddőség hátterében álló endometriózis kivizsgálására és kezelésére laparoszkópos műtétet alkalmazhatnak, amely során egy kis kamerát helyeznek a hasüregbe.
  • Genetikai vizsgálatok: Genetikai tesztek elvégzése, ha a szakorvosnak gyanúja van valamilyen genetikai tényezőről funkcionális meddőség esetén.

A fentieken kívül a funkcionális meddőség kivizsgálása során az orvos további specifikus vizsgálatokat is elrendelhet a lehetséges okok felderítése érdekében. A funkcionális meddőség kivizsgálása és diagnózisa komplex folyamat, amely magában foglalja a párok összetett orvosi, hormonális és reproduktív állapotának átfogó elemzését. A funkcionális meddőség megfelelő diagnózisa elengedhetetlen annak érdekében, hogy a párok számára az optimális kezelési tervet állítsák össze.

Kapcsolódó cikkünk

A pánikbetegség nem csak egy divatos öndiagnózis

A pánikbetegség nem csak egy divatos öndiagnózis

A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, bár sokan még mindig „hisztinek”, egyfajta divathóbortnak gondolják, ha valaki pánikbeteg. Holott ez egy valódi, sokszor igen ijesztő tünetekkel járó betegség, amelyet pszichiáter diagnosztizálhat, és indíthat el egy összetett kezelést. Ennek lépéseiről adott ...

Funkcionális meddőség kezelése

A funkcionális meddőség kezelése a kiváltó okoktól függ, és személyre szabott lehet a párok egyedi helyzetétől és kivizsgálási eredményeitől. 

Ovulációs indukció

Gyógyszerek, például klomifén vagy letrozol alkalmazása, amelyek segíthetnek az ovuláció szabályozásában és fokozásában funkcionális meddőség esetén.

Intrauterin inszemináció

 Az intrauterin inszemináció során a megtermékenyített spermát közvetlenül a méhbe vezetik be, növelve a petesejt és a spermium találkozásának esélyeit.

Asszisztált reprodukciós technológiák 

In vitro fertilizáció: A petesejtet és a spermiumot laboratóriumi körülmények között összeviszik, majd a megtermékenyített petesejtet a méhbe ültetik be funkcionális meddőség esetén.

Intracitoplazmatikus spermiuminjekció: Egyetlen spermiumot közvetlenül beinjekcióznak a petesejtbe, hasznos az esetleges spermiumproblémák esetén funkcionális meddőség során.

Endometriózis kezelése 

Sebészeti eltávolítás: Funkcionális meddőség hátterében álló endometriózisos területek sebészeti eltávolítása laparoszkópiával.

Hormonterápia: Hormonális kezelés a tünetek enyhítése és a funkcionélis meddőség hátterében álló endometriózis terjedésének megakadályozása érdekében.

Életmódváltoztatások

Egészséges étrend, testmozgás, stresszcsökkentés és más életmódbeli tényezők módosítása, amelyek pozitívan befolyásolhatják a reproduktív egészséget, így segíthet a funkcionális meddőség kezelésében is.

Tüneti kezelés

Funkcionális meddőség tüneteinek enyhítése például fájdalomcsillapítók vagy más tüneti panaszok enyhítésére irányuló terápiák alkalmazása.

A funkcionális meddőség kezelési tervét az orvos a diagnózis, a kivizsgálás és az egyéni körülmények alapján alakítja ki. Fontos az együttműködés az orvossal, és a párok számára lehetőség van támogató terápiák, pszichológiai segítségnyújtás vagy más segítő szakemberek bevonására is. A funkcionális meddőség kezelése összetett folyamat, és az egyéni eseteket figyelembe véve kell megközelíteni.

Pszichiáter szerepe funkcionális meddőség esetén

A pszichiáter szerepe a funkcionális meddőség esetén fontos lehet, mivel a funkcionális meddőség jelentős stresszt és érzelmi terhelést okozhat a párok életében. A pszichiáter, mint szakember a mentális egészség területén, segíthet a pároknak megküzdeni az érzelmekkel, stresszel és az esetleges pszichológiai nehézségekkel, amelyek funkcionális meddőség esetén felmerülhetnek. Funkcionális meddőség esetén a pszichiáter fontos szerepet tölt be az érzelmi támogatásban, stresszkezelésben, pszichiátriai és akár párkapcsolati támogatásban is.

A pszichiáteri támogatás kiegészítő lehet más orvosi és reproduktív egészségügyi kezelésekkel együtt funkcionális meddőség esetén. A mentális egészség szakemberei segíthetnek a pároknak abban, hogy a funkcionális meddőség kapcsán az érzelmi és pszichológiai terheiket kezeljék, és a kezelések hatékonyságát is növelhetik.

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés típusa:

  • személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

 

 

Utolsó módosítás:2024.01.09 12:15