A legtöbb mentális kórképhez hasonlóan sajnos a depresszió is tabunak számít, és sok tévhit kering körülötte a mai napig is. Szerencsére ennek ellenére egyre bátrabban fordulnak szakemberhez, akik a depresszió tüneteit tapasztalják magukon. Az elmúlt évtizedekben hatalmasat fejlődött a pszichiátria, és egyre többet tudunk a depresszió állapotáról és arról, hogy ennek során milyen biológiai folyamatok mennek végbe az agyban. Ezzel egyidőben a depresszió kezelési lehetőségeinek is bővült a száma, így ma már egyre hatékonyabban gyógyítható.
Tartalom
Mit jelent a depresszió?
Milyen tünetekről ismerhető fel a depresszió?
Mi történik depresszió során az agyban?
Milyen okok állhatnak a depresszió hátterében?
Miért fontos a depresszió kezelése?
Milyen gyógyítási lehetőségek adottak depresszió esetén?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
A depresszió a hangulatzavarok csoportjába tartozó állapot, melyben a hangulati élet tartósan negatív irányba mozdul el. A köznyelvben a depresszió gyakran összetévesztésre kerül a szomorú, letargikus állapottal. Mára azonban tudjuk, hogy a kettő nem egy és ugyanaz az állapot, hanem a depresszió jóval súlyosabb, ami szenvedést okoz a mindennapokban. A rossz kedv önmagában még nem jelenti a depresszió fennállását, hiszen ez átmenetileg bármikor bárkivel előfordulhat adott élethelyzetekben. Az általános rossz kedv és a depresszió rossz hangulata között az a lényegi különbség, hogy előbbi esetben egy viszonylag rövid időn belül elmúló érzésről van szó. A depresszió viszont tartós, és befolyásolja a hétköznapokat, továbbá a hangulatot és a gondolatokat is. Egy krónikusan fennálló mentális állapotról van szó, mely súlyosbodás esetén egyre nehezebbé teheti a mindennapi életet, akadályozhatja a munkavégzést, de a társas kapcsolatokra is negatív hatással lehet. Ilyen súlyos esetekben feltétlenül javasolt a megfelelő szakorvos felkeresése, de enyhébb esetekben is hatalmas segítség lehet. A depresszió egyedül nehezen küzdhető le, azonban pszichiáter segítségével jelentősen javítható az állapot. A szorongás, a fájdalomhoz hasonlóan szükséges velejárója a mindennapi életnek, ám egy bizonyos ponton túl nem segíti, hanem éppen gátolja a teljesítményt, rontja az életminőséget. Ezért dolgozták ki a pszichiátriában a szorongásos zavarok kategóriáját, amelyek típusairól, jellemzőiről és a ...
Kapcsolódó cikkünk
A szorongásos zavarok túlmutatnak a hétköznapi feszültségen
Ma már egyre többet beszélünk a mentális egészség fontosságáról és egyre több helyen mutatják be, hogy mik a depresszió figyelemfelhívó tünetei és hova lehet segítségért fordulni ilyen esetben. A depressziónak vannak ugyanis olyan könnyen felismerhető tünetei, melyek a laikusokban is felvetik a kórkép gyanúját. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a hozzátartozók, a család vagy a barátok nem vesznek észre semmit a depresszió kialakulásából; nem észlelnek semmilyen új tünetet vagy viselkedésbeli változást az érintett személyen. Vannak, akik belül, elfojtva élik meg a depressziót és csak kevés tünet jelentkezik. Minden érintettnél egyedi tehát, hogy pontosan milyen és mennyire súlyos tünetekkel jelentkezik a depresszió. Ezért szükséges a pszichiáter szakorvos bevonása, mert tapasztalatával ő tudja pontosan felismerni a betegséget.
A depresszió tünetei csoportosíthatóak aszerint, hogy milyen formában jelentkeznek. Ez alapján elkülöníthetőek az érzelmekre, viselkedésre, motivációra ható tünetek, továbbá a panaszok fizikai formában is megjelenhetnek, de kognitív jellegűek is lehetnek.
Érzelmekben megjelenő tünetek:
Motivációt befolyásoló tünetek:
A viselkedés megváltozása:
Fizikai tünetek:
Kognitív tünetek:
Ezek a tünetek bárkinél előfordulhatnak, ezért fontos kiemelni, hogy csupán egy-egy tünet még nem jelenti azt, hogy depresszióról van szó! A depresszió diagnózisához feltétel, hogy a panaszok tartósan, hosszú ideig fennálljanak, illetve több tünet együtt legyen jelen.
A depresszió mélyebb megértéséhez nézzük át, hogy milyen változásokat idéz elő a depresszió az agyban. Az orvostudomány fejlődésének hála mára ki tudták mutatni, hogy depresszió esetén az agyműködés eltér a normális, egészséges működéstől. Ez a különféle képalkotó diagnosztikák, például az MRI létrejöttének köszönhető. A diagnosztikai eljárások és módszerek fejlődésével az agy egészséges, normál működése összehasonlítható a depressziós páciens agyműködésével, a kettő pedig bizonyítottan és láthatóan különbözik egymástól. Ez különösen igaz súlyos depresszió esetében.
Az agy legnagyobb részét az úgynevezett fehérállomány alkotja, melyidegrostokból tevődik össze és feladata az idegsejtek közötti kommunikáció biztosítása, tehát ingerület átvivő funkciót tölt be. A szürkeállományban találhatóak az idegsejtek, ők fogadják a külvilág ingerületeit és döntenek a válaszreakcióról. Itt történik a gondolkodás. A két állomány működése szorosan összefügg egymással. Képalkotó diagnosztikai eszközökkel kimutatható, hogy súlyos depresszió esetén a fehér-, és szürkeállományában fizikai változások következnek be. Depresszióban kimutathatóan intenzívebb az amigdala működése is. Az amigdala a halántéklebenyben található, és az érzelmek feldolgozásában játszik szerepet. Depresszió esetén túlzott mértékű érzelmi reakciók jöhetnek létre és az amigdala méretbeli növekedése is kimutatható. Az amigdalához hasonlóan a hippokampusz szintén a temporális lebenyben helyezkedik el. Feladata a hosszú távú memóriával van összefüggésben: azok feldolgozásában, illetve rögzítésében, eltárolásában segít. Az amigdalával ellentétben depresszió esetén itt méretbeli csökkenés jöhet létre, ami a rossz emlékek által felszabadult stresszhormonoknak tudható be.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A legtöbb pszichiátriai kórképhez hasonlóan a depresszió kialakulása is általában egy folyamat, a létrejöttéhez pedig több tényezőnek is jelen kell lennie együttesen vagy egymást követve. Úgy is felfoghatjuk, mintha mindenkiben lenne egy egyedi tűrőképesség; és bizonyos tényezőket még el tudunk viselni, míg ezeknek sokasodása esetén létrejöhet depresszió. Fontos kiemelni, hogy egyedi, kinél és mikor alakul ki a depresszió. A depresszió kimutatható agyi elváltozásokkal és hormonszint változásokkal jár együtt.
A genetikai tényezők fontos szempontnak tekinthetők, ugyanis sok esetben megfigyelhető a depresszió családi halmozódása. Akinek tehát az egyenes ági felmenői között előfordult depresszió, nagyobb az esélye, hogy nála is létrejöhet. De nem feltétlenül alakul ki, csak ha további hajlamosító tényezők is megjelennek. Ilyenek lehetnek még az átélt traumák is. Teljesen normális, hogy egy traumát követően depresszióhoz hasonló tünetek jelentkezzenek, amíg a trauma egészséges időn és kereteken belül feldolgozásra nem kerül. Felnőtt korban, kialakulhat depresszió a korábban, még gyerekként átélt sérelmek, traumák miatt. Ennek oka, hogy a gyerekkorban átélt negatív tapasztalatok nem kerültek feldolgozásra és idősebb korban realizálódnak. Ilyen traumák lehetnek például a fizikai vagy szexuális bántalmazás, egy szerettünk halála, egy nehéz kapcsolat vagy pénzügyi problémák. A depresszió gyakoribb más mentális zavarok, például szorongásos zavar, evészavarok vagy poszttraumás stressz zavar esetén. Az alkohol- vagy drogfogyasztás, valamint a súlyos vagy krónikus betegségek és bizonyos gyógyszerek szedése mellett is gyakoribb a depresszió.
A depresszió egy súlyos betegség, amely komoly nehézséget okoz mind az egyén, mind a környezete és családja számára. A depresszió kezelés nélkül gyakran súlyosbodik, és olyan érzelmi, viselkedési és egészségügyi problémákhoz vezethet, amik az élet minden területére kihatnak. Kezeletlen depresszió esetén hosszútávon az alábbiak alakulhatnak ki:
Más mentális kórképekhez hasonlóan a depresszió kezelése is egy hosszú és komplex gyógyulási folyamatot jelent. Fontos kiemelni, hogy a pszichiátria fejlődésével párhuzamosan a depresszió is egyre jobban kezelhetővé vált, számos új terápiás módszert vezettek be az elmúlt évtizedekben. Éppen ezért bátran kérjünk szakmai segítséget a depresszió tünetei esetén, mert hatékony és valós segítséget kaphatunk. Mind a pszichoterápia, mind pedig a gyógyszeres kezelés pszichiáter szakorvos kompetenciája. Súlyos depresszió esetén gyógyszeres kezelés jöhet szóba, amelyet minden esetben pszichiáter ír fel, és az ő ellenőrzése alatt történik a szedése is. A kezelés hatékonyságát növeli a rendszeres pszichoterápia, melynek során az orvos figyelemmel tudja kísérni a páciens állapotát, annak javulását, esetleges romlását és ennek megfelelően módosíthat a gyógyszerelésen is. Tévhit, hogy minden depressziós személynek gyógyszert kell szednie! Vannak olyan kevésbé súlyos esetek, melyeknél elegendő lehet a rendszeres, tartós pszichoterápia is. A kezelés típusát a pszichiáter választja ki a pácienssel konzultálva a depresszió súlyossága alapján. Érdemes észben tartani, hogy a depresszió gyógyítása egy időigényes, hosszú olyamat, ami sok türelmet és együttműködést igényel. A kezelés hossza minden esetben egyéni, addig tart, amíg a páciens jobban nem érzi magát. Éppen ezért nem lehet előre megjósolni, hogy pontosan mennyi időbe telik, a jó hír viszont az, hogy türelemmel és odafigyeléssel elérhető a gyógyulás! Rendelés típusa: Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Specialitások:
