Ahogyan a legtöbb mentális kórkép, úgy a depresszió is tabunak számít, és sok tévhit kering körülötte a mai napig is. Ennek ellenére szerencsére, akik a depresszió tüneteit tapasztalják magukon, egyre bátrabban fordulnak szakemberhez. Ez betudható akár annak is, hogy az orvostudomány fejlődésével egyre több információ áll rendelkezésre a depresszióról és arról, hogy ennek során milyen biológiai folyamatok mennek végbe az agyban.
Tartalom
Az idegrendszer működésének alapjai
A depresszió hatása az agyra I. – a fehér-, és szürkeállomány
A depresszió hatása az agyra II. – amigdala
A depresszió hatása az agyra III. – hippokampusz működése
A depresszió kezelése, gyógyítási lehetőségei
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Az idegrendszer működésének alapjai
Az idegrendszer az a szervrendszer, amely a teljes test koordinálásáról, mozgatásáról gondoskodik. Két nagyobb részre osztható: van a központi idegrendszer – más néven centrális idegrendszer -, illetve a perifáriás – vagy környéki – idegrendszer. A központi idegrendszert az agy, illetve a gerincvelő teszi ki. Az agy legnagyobb részét az úgynevezett fehérállomány alkotja, amelyen belül található a szürkeállomány. A két állomány működése szorosan összefügg egymással. A fehér állományban történik az idegsejtek közötti kommunikáció, tehát ingerület átvivő funkciót tölt be. Ezzel szemben a szürkeállomány sejtjei ezeket az ingerületeket felveszik. A perifáriás idegrendszer a teljes testet idegekkel fedi le; ezek a központi idegrendszeren kívül eső részek.
Ezek az ismeretek azért fontosak, mert súlyos depresszió esetén a központi idegrendszerben – az agyban - is mérhető kémiai folyamatok zajlanak le.
Mi a depresszió?
A betegségek nemzetközi osztályozására használt kódrendszer, vagyis BNO kóddal ellátott hangulatzavar vagy másnéven affektív zavar a depresszió. A kóddal ellátott kórkép hivatalos elnevezése a súlyos depressziós zavar. A korábbi kevés információnak köszönhetően a depressziót gyakran összetévesztik egy egyszerű szomorú, letargikus állapottal. Azonban, ma már sokak számára tudható, hogy a kettő nem egy és ugyanaz az állapot. A rossz kedv önmagában még nem jelenti azt, hogy az egyén depressziós, hiszen ez bármikor bárkivel előfordulhat, hogy átmenetileg valami szomorúságot vált ki belőle. Azonban, lényeges különbség a depresszióban tapasztalható rossz hangulat és az általános rossz kedv között, hogy utóbbi esetben egy viszonylag rövid időn belül elmúló érzésről van szó. A depresszió tartósan kihat és befolyásolja a hétköznapokat, továbbá a hangulatot és a gondolatokat is. Egy krónikusan fennálló mentális állapotról van szó, mely súlyosbodás esetén egyre nehezebbé teheti a mindennapi életet, a munkavégzést, de a társas kapcsolatokra is negatív hatással lehet. Különösen ilyen súlyos esetekben, feltétlenül javasolt a megfelelő szakorvos felkeresése, hiszen a depresszió egyedül nehezen leküzdhető.
A depresszió tünetei
A depressziónak vannak olyan tünetei, melyek a laikusokban is felvethetik a kórkép gyanúját. Ugyanakkor az sem ritka, amikor a hozzátartozók, a család, a barátok nem vesznek észre semmilyen tünetet vagy viselkedésbeli változást a depresszióban érintett személyen. Így tehát segíteni is sokkal nehezebb, hiszen látszólag minden rendben van az érintettel. A köznyelvben ezt a jelenséget nevezik „mosolygó depressziónak”. Ha a környezet számára nem tűnik fel semmi szokatlan vagy nem ismerik fel a depresszió tüneteit, az nem amiatt van, mert nem törődnek az érintettel, pusztán a depresszió különböző tünetek formájában nyilvánul meg, ami nem biztos, hogy kifelé, a külvilág irányába is megmutatkozik.
A depressziós tüneteket csoportosítani is lehet aszerint, hogy milyen formában jelentkeznek. Ez alapján elkülöníthetők egymástól az érzelmekre, viselkedésre, motivációra ható tünetek, továbbá a panaszok fizikai formában is megjelenhetnek, de kognitív jellegűek is lehetnek.
Érzelmekben megjelenő tünetek:
- szomorúság érzése
- képtelenség az örömre
- önértékelés csökkenése, önszeretet hiánya
- érzelmi kiégés, sivárság
Motivációt befolyásoló tünetek:
- általános vagy konkrét dolgokra vonatkozó motiváció csökkenése, esetleg hiánya
- kedvtelenség, akár olyan tevékenységekhez is, melyek korábban felvillanyozók voltak
Viselkedésváltozást okozó tünetek:
- csökkent energiaszint, energia hiánya
- csökkenő aktivitás
- a különféle cselekvések túl nagy erőfeszítést igényelnének
Fizikai tünetek:
- alvászavarok, mint például elalvási képtelenség
- fejfájás
- testsúlyban történő változások: fogyás, hízás
- fáradékonyság
Kognitív tünetek:
- negatív világnézet és önértékelés
- reménytelenség érzése különösen a jövőt illetően
- kilátástalanság érzése
- reményvesztettség
- súlyos esetben öngyilkos gondolatok, esetleg kísérletek
Ezek a tünetek bárkinél előfordulhatnak, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy csupán egy-egy tünet még nem jelenti azt, hogy depresszióról van szó! Feltétel, hogy a panaszok tartósan, tehát hosszabb ideje fennállnak, illetve több tünet együttes megléte kell a diagnózishoz!
A depresszió okai
A depresszió okainak megtalálása nem egyszerű feladat, hiszen a pontos okai nem teljesen tiszták. Ami biztos, hogy mind külső, mind pedig belső körülmények és folyamatok vezetnek a kialakulásához. Ezek együttesen és külön-külön is depressziót válthatnak ki. Ugyanakkor, egyetértés van abban, hogy genetikai tényezők is szempontnak tekinthetők, családi halmozódás sok esetben megfigyelhető; különösen igaz ez akkor, ha az egyenesági felmenők között fordult már elő depresszió. Gyakran, az átélt traumák is ide vezethetnek: ilyen esetekben depresszióra utaló tünetek tapasztalhatók, azonban ez teljesen normális, egészen addig, amíg a trauma egészséges időn és kereteken belül feldolgozásra nem kerül. Felnőtt korban, kialakulhat depresszió a korábban, még gyerekként átélt sérelmek, traumák miatt. Ennek oka, hogy a gyerekkorban átélt negatív tapasztalatok, idősebb korban realizálódnak. Az okok között szükséges megemlíteni még az agyban lezajló kémiai folyamatokat is.
A depresszió hatása az agyra
Az orvostudomány fejlődésének hála ma már tudható, hogy a depresszió jelenléte az agyban is kimutatható. Ez köszönhető a különféle képalkotó diagnosztikáknak, mint például az MRI. A diagnosztikai eljárások és módszerek fejlődésével az agy egészséges, normál működés összehasonlítható a depressziós páciens agyműködésével, ami bizonyítottan és láthatóan különbözik egymástól. Különösen igaz ez súlyos depresszió esetében. Ez a depresszió kutatásának szempontjából különösen fontos, hiszen a kórkép az agy különböző területeire lehet hatással.
A depresszió hatása az agyra I. – a fehér-, és szürkeállomány
A diagnosztikai eszközök és módszerek fejlődésének hála, egyes vizsgálatokon keresztül igazolhatóvá vált, hogy a súlyosan depressziós személyek fehér-, és szürkeállományában fizikai változások állnak be. Ennek következtében pedig értelemszerűen az agyműködés eltér a normális, egészséges működéstől. Súlyos depresszió esetén a terápiát kiegészítő gyógyszeres kezelés rendkívüli fontossággal bír.
A depresszió hatása az agyra II. – amigdala
Az amigdala a halántéklebenyben – más néven temporális lebeny – található. Az amigdala az érzelmek feldolgozásában és az érzelmi reakciókban játszik szerepet. Minden alap érzelem ide sorolható. Depresszióban kimutathatóan intenzívebb az amigdala működése, hiszen az olyan emlékek, melyek túlzott mértékű érzelmi reakciókat váltanak ki, aktiválják, és nagy mértékben fokozzák a működését, ez pedig az érintett terület növekedését okozhatja. Mivel a depresszió egy krónikus állapot, így ez a jelenség, ha nem is mindig, de fokozottan jelen van.
A depresszió hatása az agyra III. – hippokampusz működése
Az amigdalához hasonlóan a hippokampusz szintén a temporális lebenyben helyezkedik el. feladata a hosszú távú memóriával van összefüggésben: azok feldolgozásában, illetve rögzítésében, eltárolásában segít. Ez nem csupán a lexikális tudás bővítésében fontos, hanem a tapasztalatok általi tudás esetében is. Egyszerű példával élve: ha valakit megharap gyerekkorában egy kutya, az egy olyan negatív, rossz tapasztalat, aminek következtében félelem alakul ki az állattal szemben, amire felnőtt korában is könnyedén vissza tud emlékezni, így, hogy a jövőben elkerülje a hasonló eseteket, valószínűleg távol fog maradni a kutyáktól később is. A hippokampusz ennél fogva az amigdalával is szoros összeköttetésben áll. Míg utóbbinál, depresszió következtében méretnövekedés történik, úgy a hippokampusz esetében csökkenésről lehet beszélni, ami a rossz emlékek által felszabadult stresszhormonoknak tudhat be.
A depresszió kezelése, gyógyítási lehetőségei
Akárcsak a legtöbb mentális egészséget érintő kórkép esetében, úgy a depressziónál is egy hosszú és komplex gyógyulási folyamatról lehet beszélni. Mind a pszichoterápia, mind pedig a gyógyszeres kezelés pszichiáter szakorvos kompetenciája. A pszichiáter, neurológia és pszichológia területén is átfogó tudással és ismeretekkel rendelkezik, melyek a mentális betegségek gyógyításához elengedhetetlenek.
Súlyos depresszió esetén gyógyszeres kezelés jöhet szóba, melyet minden esetben pszichiáter ír fel, és az ő ellenőrzése alatt történik a szedése is. A kezelés hatékonyságát növeli a rendszeres pszichoterápia, melynek során az orvos figyelemmel tudja kísérni a páciens állapotát, annak javulását, esetleges romlását és ennek megfelelően módosíthat a gyógyszerelésen is. Tévhit, hogy minden depressziós személynek gyógyszert kell szednie! Vannak olyan, kevésbé súlyos esetek, melyeknél elegendő lehet a rendszeres, tartós terápia is.
A depresszió kezelése és gyógyítása egy időigényes, hosszabb folyamat, mely a páciens részéről türelmet és együttműködést igényel. A kezelés hossza minden esetben egyéni, és nem lehet előre megjósolni, hogy pontosan mennyi időbe telik, míg a páciens jobban érzi magát. Azonban jó hír, hogy a gyógyulás lehetséges! Rendelés típusa: Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Specialitások:
Utolsó módosítás:2024.04.02 16:02