A pánikbetegség az egyik legismertebb szorongásos zavar, melynek súlyossága eltérő lehet. Amennyiben kezeletlen marad, az az életminőség romlásához vezethet, megnehezítheti a mindennapokat.

Tartalom

Mi az a pánikbetegség?

Mi okozhat pánikbetegséget?

Mik a pánikbetegség tünetei?

A pánikbetegség kivizsgálása, diagnosztizálása

A pánikbetegség diagnózisa

A pánikbetegség kezelése

A pánikbetegség gyógyítható?

Online Bejelentkezés

Dr. Veres Andrea

Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mi az a pánikbetegség?

A pánikbetegség a szorongásos zavarok közé tartozó mentális probléma, amelyre az ismétlődő és hirtelen fellépő pánikrohamok (visszatérőek és ismétlődőek) jellemzőek. Ezek intenzív szorongással és félelemmel járó események, amelyek fizikai is pszichológiai tünetekkel is együtt járnak. Ezek a rohamok jellemzően igen megterhelőek. Fontos tudni, hogy nem minden pánikrohammal járó szorongásos reakció jelenti azt, hogy pánikbetegség áll fenn.

Mi okozhat pánikbetegséget?

A pánikbetegség okai nem teljesen tisztázottak, ám kialakulásában főleg biokémiai és pszichoszociális tényezők is szerepet játszhatnak. A genetikai tényezőknek pánikbetegség esetében nincs igazolt jelentősége és szerepe – kivéve egypetéjű ikreknél -, jellemzően az egyén által megélt különböző, stresszt okozó élethelyzetek a jelentősek.

Biokémiai tényezők

A pánikbetegség kialakulásában szerepet játszhatnak egyes biokémiai változások, mint például a neurotranszmitterek egyensúlyában beállt változás. A különböző agyi vegyületek, mint a szerotonin és a noradrenalin, fontosak a hangulat szabályozásában, ebből kifolyólag pedig, ha változás áll be az egyensúlyban, akkor az pánikrohamot válthat ki.

Pszichoszociális tényezők

Ide tartoznak a különböző átélt, stresszes élethelyzetek. továbbá a traumatikus események is. Gyakori, hogy trauma következtében alakul ki pánikbetegség. Továbbá kiváltó ok lehet egy szeretett személy elvesztése, válás, fizikai betegség, de akár a munkahelyi stressz is olyan szintű szorongáshoz vezet, aminek nyomán alakul ki pánikbetegség.

Személyiségbeli jellemzők

Egyes személyiségjegyek fogékonyabbá tehetik az egyént a pánikbetegség kialakulására vagy a pánikrohamok megjelenésére. Ez előfordulhat például azoknál a személyeknél, akiket túlzott perfekcionizmus jellemez, vagy rendkívül alacsony a stressztűrőképességük.

Mik a pánikbetegség tünetei?

A pánikbetegség jellemzője, hogy a tünetek általában váratlanul és intenzíven alakulnak ki. Azonban előfordulhat, hogy az egyén felismeri, ha rohama lesz, továbbá azokat a tényezőket is felismerheti, ami kiváltja a pánikrohamot. Az időtartama jellemzően rövid, ám előfordulhat, hogy hosszabb ideig tart. A pánikroham ijesztő lehet az egyén számára. A pánikbetegségnek vannak pszichés, fizikai, kognitív és viselkedésben megjelenő tünetei is.Pánikbetegség - Pszichiátriai Központ

Fizikai tünetek

Pszichés tünetek

  • intenzív félelemérzet
  • halálfélelem érzése
  • érzés arra vonatkozóan, hogy az érintett megőrül, elveszíti az uralmat
  • deperszonalizáció

Kognitív tünetek

  • félelem a következő pánikrohamtól
  • koncentrációs nehézségek
  • negatív gondolatok

Viselkedésben megjelenő tünetek

  • az olyan helyzetek kerülése, melyek feltételezhetően kiválthatják a pánikrohamot

A legjellemzőbb tünet, amikor pánikroham következtében azt gondolja/úgy érzi az érintett, hogy szívrohama van (egyes tünetek utalhatnak erre), illetve úgy érzi, hogy meg fog halni. A pánikbetegség gyakran fokozatosan alakul ki, és a pánikrohamok megjelenése után az egyén hajlamos lehet kerülni azokat a helyzeteket és/vagy tevékenységeket, amelyekkel kapcsolatban a rohamok felléptek. Azonban, ez az elkerülő magatartás csak még tovább erősítheti a szorongást és a rohamokat. Fontos, hogy attól még, hogy valakin nem látszik az, hogy éppen rohama van, egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem küzd vele belül, magában!

A pánikbetegség kivizsgálása, diagnosztizálása

Ahhoz, hogy fel lehessen állítani a pánikbetegség diagnózisát, vannak lépések és szempontok, amiket a szakembernek szem előtt kell tartania.

Az első, a klinikai értékelés, amikor a pszichiáter átbeszéli az érintettel a tüneteit, azok megjelenését, gyakoriságukat, intenzitásukat. Ezek ismerete fontos, hiszen már ezekből az információkból is sok minden kiderül a szakember számára.

Ugyancsak fontos, más egyéb betegségek kizárása, mint például a szív- és érrendszeri problémák vagy akár a pajzsmirigy betegségek. Ennek érdekében szükség lehet egyes fizikális vagy laborvizsgálatok elvégzésére is. Ugyanígy egyéb mentális kórképektől is el kell különíteni és kizárni azokat. A diagnózishoz a DSM 5 kézikönyvben meghatározott feltételekkel és úton lehet eljutni.

A pánikbetegség diagnózisa

A pánikbetegség diagnózisa pszichiáter vagy pszichológus feladata, ami a Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv (DSM) alapján, összefoglaló jelleggel, az alábbi eseteknek kell fennállnia a diagnózishoz:

A pánikbetegség kezelése

A pánikbetegség kezelése általában egyéni jellegű és a terápia kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyén tüneteit, életkörülményeit. Azonban több lehetőség is rendelkezésre áll a kezelést illetően.

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia abban segít, hogy az egyén megtanulja kezelni, továbbá megváltoztatni a negatív gondolatokat, amelyek előidézhetik a pánikrohamot. A lényege, hogy egy egészséges gondolkodásmód alakuljon ki az érintettben.

Pánikkezelés

A kognitív viselkedésterápiával kissé szembemenően, létezik egy kezelési módszer, melynek lényege, a pánikot kiváltó helyzetekkel és körülményekkel való megküzdés. Ennek során nagyfokú tudatosság és önfegyelem szükséges – ami pánik következtében nem könnyű feladat -, ugyanakkor hatékony lehet abban, hogy a megfelelő, egyéni megküzdési stratégiákat alakítsa ki az érintett saját magának.

Traumák feldolgozása

Gyakori, hogy a pánikbetegség trauma követeztében alakul ki. Ilyen esetben elengedhetetlen, hogy a kiinduló konfliktus, tehát a kiváltó trauma, feldolgozásra kerüljön. Amennyiben ez nem történik meg, úgy valószínűsíthető, hogy a pánikbetegség kezelése nem hoz hosszú távú pozitív eredményeket.

Gyógyszeres kezelés

Súlyos pánikbetegség esetében szükség lehet gyógyszeres kezelésre is. Fontos, hogy ezeknek a gyógyszereknek a dózisa, szedési gyakorisága, minden esetben a pszichiáter kompetencia körébe tartozik. Terápiával párosítva hatékony és hasznos, hiszen a gyógyszer által kiváltott hatások, mellékhatások befolyással vannak az állapotra. A pánikbetegség kezelésében használatos gyógyszer típus például egyes antidepresszánsok, illetve anxiolitikumok; mindkettő segít a pánikroham és a szorongás csökkentésében.

Relaxációs technikák

A különféle relaxációs technikák és légzőgyakorlatok különösen a már jelenlévő pánik kezelésében hasznosak. A megfelelő technikákkal a pánikrohamok ideje lerövidíthető, továbbá akár – időbeni felismerés esetén – el is kerülhető.

A pánikbetegség gyógyítható?

A pánikbetegség kezelhető, és sok érintett számára enyhülést hozhatnak a megfelelő terápiás és/vagy gyógyszeres kezelési módszerek. Ugyanakkor fontos, hogy a pánikbetegség jellemzően nem olyan kórkép, állapot, mely „gyógyíthatónak” titulálható, abban az értelemben, hogy eltűnne és nem is tér vissza többé. A megfelelő kezeléssel sem biztos, hogy a pánikbetegség megszűnik, azonban ez függ az állapot súlyosságától is.

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés típusa:

  • személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

 

Utolsó módosítás:2024.01.22 15:44