A demencia elsődlegesen egy neurológiai betegség, azonban mind a diagnózis felállításában, mind pedig a kezelési terv kialakításában jelentős szerepe van a pszichiáternek és a neuropszichológusnak is. Az állapot következtében memóriazavar, zavartság és egyéb kognitív funkciók romlása lép fel.
Tartalom
Foglaljon időpontot pszichiátereinkhez!
Pszichiátriai Központ
A demenciáról
A demencia egyfajta idegrendszeri megbetegedés, melynek következtében irreverzibilis, vagyis nem visszafordítható károsodások, elváltozások jönnek létre, az agysejtek pusztulásnak indulnak – ez okozza a szellemi képességek visszaesését, hanyatlását. A kognitív képességek jelentősen romlanak a betegség előre haladtával, tehát a memóriát, a gondolkodást és a figyelmet is érinti. Leginkább a 65 év felettieknél jelentkezik demencia, azonban fiatalabb korban is előfordulhat.
A demencia tünetei
A demencia hétköznapi ismérve a „feledékenység”. Ennél azonban többről van szó, nem pusztán feledékennyé válik az ember: állandó és egyre romló memóriabeli gondok lépnek fel, melyek mellett nem kognitív tünetek is jelentkeznek. A beszéd és memória zavara, a felismerés zavara és a cselekvés zavara, mindig kognitív tünetek, melyekkel párhuzamosan jelentkezhet szorongás, illetve depresszió. A demenciával élő beteg állapotát tovább nehezítheti az érzelmi- és társas elszigetelődés is. A tünetek alapvetően lassan alakulnak ki, ám a romlás folyamatos, azonban ezen a megfelelő kezelés és terápia tud javítani. Idővel azonban eljön az a pont, amikor a hétköznapi dolgok komoly kihívást jelentenek, és sok időt vesznek igénybe a betegtől.
A demencia okai
Demencia alapvetően többféle okból is kialakulhat, ez lehet szerzett ok (például baleset), vagy örökletes is (egyes demenciával járó kórképekre való hajlam örökölhető). Azonban általánosan elmondható, hogy a nők körében gyakrabban alakul ki demencia.
A demencia lényegében egy összefoglaló elnevezés, melybe több kórkép is beletartozik, illetve több szempont szerinti csoportosítása létezik.
Ideggyógyászati tünetek alapján történő csoportosítás
Ebbe a csoportba a kortikális demencia tartozik – ilyen például az Alzheimer-kór -, melynek legfőbb tünete a beszédzavar, a szavak formálásának nehézsége, és a gondolkodás tempójának lassulása. Ilyen esetben a rövid távú memóriában hamar zavar áll be, majd a hosszú távú memória is egyre romlik. A szorongásos zavarok, depresszió és egyéb pszichiátriai kórképek is a betegség előrehaladottabb állapotában jelentkeznek.
A fent említett tünetek mellett, igen korán jelentkezhet egyensúlyzavar, testtartásbeli problémák, illetve az izomtónus működési zavara. Ennek oka a szubkortiális, vagyis az agykéreg alatt található területet érintő károsodás.
Csoportosítás súlyosság alapján
Súlyosság szerint a demencia 3 csoportra osztható: van enyhe, középsúlyos, illetve súlyos stádiumban lévő demencia.
Enyhe demencia esetén, mérsékelt károsodás figyelhető meg, mely már hatással van a hétköznapokra és a munkavégzésre is. Ugyanakkor a beteg önellátásra képes, ám az egyszerűbb feladatokat nehezebben hajtja végre.
Középsúlyos állapotban már szükséges az állandó, folyamatos felügyelet és a segítségnyújtás a mindennapi életben.
Súlyos stádiumban lévő demencia esetén a páciens teljes felügyeletet és mindenben segítséget igényel – evés, ivás, járás.
Kiváltó ok alapján történő csoportosítás
A demencia bármely idegrendszert érintő, károsító betegség és állapot következtében kialakulhat. Jellemzően az ilyen idegrendszert érintő állapotok átmenetiek és idővel javulnak – ezeket nevezik másodlagosan kialakult demenciának, ugyanakkor gyakran demenciához vezetnek az érrendszer károsodásával összefüggésben lévő betegségek is, ezeket vaszkuláris demenciának nevezik. Primer – elsődleges- demenciák közé tartozik például az Alzheimer-kór.
Jellemzően 65 éves kor felett jelentkeznek az első tünetek; a betegség nem visszafordítható és lassan súlyosbodik. A tünetek közül legkorábban a beszédkészség zavarai figyelhetők meg, a beteg nem, vagy csak nehezen tudja kifejezni magát, illetve az emlékezettel kapcsolatos gondok is hamar jelentkeznek. A betegség késői szakaszára elveszik az íráskészség, a beteg nem érti a szavak jelentését, a tájékozódóképesség is jelentős mértékben romlik. A hozzátartozókat legerőteljesebben érintő tünet az, hogy a beteg nem ismeri fel őket, nem tudja kik ők.
Egyéb demenciák
Az egyéb okokból kifolyólag kialakuló demenciák csoportjában főként a daganatok, és egyéb szerzett agykárosodások tartoznak. Ilyen esetekben gyakran megfigyelhető – a leromlott kognitív képességek mellett – személyiségváltozás is, amikor a páciens a viselkedése, hozzáállása általánosan megváltozik. Számos egyéb oka is lehet a demencia kialakulásának, ám ezek differenciál diagnózisát szakorvos tudja felállítani. Fontos a szakorvos mielőbbi felkeresése, ugyani például a pajzsmirigy alulműködés és a depresszió tüneteként is jelentkezhet szellemi hanyatlás.
A demencia visszafordítható?
Alapvetően egyes demenciák irreverzibilisek, vagyis az állapot romlását nem lehet megállítani, legfeljebb valamelyest lassítani, ám az állapot visszafordíthatatlan. Ilyen például a már említett Alzheimer-kór is. Reverzibilis, vagyis visszafordítható a daganatok következtében kialakuló demencia, a különféle fertőzőbetegségek által kiváltott (például agyvelőgyulladás) demencia.
A demencia diagnózisa
A demencia tünetei általánosan közismertek, így sokan hamar elkezdhetnek gyanakodni a kórra, ám maga az érintett is hamar képes észlelni magán a tüneteket. A diagnózis felállítása elsődlegesen neurológus szakorvos, illetve pszichiáter feladata, aki az anamnézis felvételét követően képalkotó vizsgálatokat ír elő. MRI és CT vizsgálatokkal kimutatható az agy szerkezetében végbement változás, illetve laboratóriumi vizsgálatok is segítik a diagnózist. A neurológus mellett a neuropszichológiának is szerepe van a diagnózis felállításában, aki demencia szűrőteszt segítségével képes elősegíteni a megfelelő diagnózist.
A demencia kezelése
Már maga a diagnózis felállítása is több terület bevonását igényli, így a kezelés sem csupán a neurológuson és a gyógyszeres terápián múlik, hanem a pszichiáter és a neuropszichológus is jelentős szerepet játszik a betegség romlásának lassításában. Ugyan a folyamatot megállítani nem lehet, a visszafordíthatatlan kórképek esetében gyógyítani sem, azonban ezekben az esetekben is van lehetőség a demencia javítására például kognitív terápiával, pszichiáter segítségével. A feladat azonban nem merül ki ebben, hiszen a demenciával társuló szociális problémákat – viselkedészavar, depresszió és szorongásos zavarok, szintén kezelendők, melyeket pszichiáter képes hatékonyan kezelni.
Lehetséges szövődmények
Az egyik leggyakoribb szövődmény demencia esetén a delírium. A delírium egy akut és átmeneti mentális állapot, amire zavart gondolkodás, zavartság, koncentrálási nehézségek és a valóságérzet elvesztése jellemző. Az állapot hirtelen kezdődik, gyorsan fejlődik. A beteg delírium alatt nincs tisztában sem a saját állapotával, sem pedig a környezetével.
Kilátások demenciával
Az orvostudomány mai állása szerint a demenciára nincs gyógymód. Egy alapvetően gyors lefolyású betegségről van szó, melynek folyamatán, megfelelő segítséggel lehet valamennyit javítani. Mivel a betegség az agysejtek pusztulásával jár, s ez a folyamat végleges, így a túlélési idő csupán néhány év, azoknak a kórképeknek az esetében melyek visszafordíthatatlanok (Alzheimer-kór).
Mivel mind a beteg, mind pedig a hozzátartozók számára egy nehezen feldolgozható állapotról van szó, érdemes lehet a szociális ágazat segítségét kérni, akik összeköttetésbe hozhatják a különféle támogató csoportokkal.
Feledékenység vagy szellemi hanyatlás észlelése esetén, kiemelten fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, hiszen az időben megkezdett kezelés jelentősen lassíthatja a tünetek romlását és jelentősen javítja a tüneteket.
Rendelés típusa: Rendelés helyszíne:
Téma szakértője
Specialitások:
Utolsó módosítás:2023.09.01 13:49