- Bipoláris zavar - legfontosabb az időben felállított, pontos diagnózis
- Szkizofrénia- zavar az érzékelésben, gondolkodásban, viselkedésben
- A bipoláris zavar kezelésében a cél a hangulat stabilizálása
- Antidepresszánsok kezelési lehetőségként krónikus fájdalom esetén
- A szorongásos zavarok túlmutatnak a hétköznapi feszültségen
A bulimia nervosa egy olyan étkezési zavar, melynek során - a testsúly csökkentése érdekében - az érintettek elsődlegesen hányással próbálnak megszabadulni a bevitt ételektől. Kialakulására hatással vannak a társadalomban kialakult modern szépségideálok és nyomások, melyeknek az önértékelési gondokkal és alacsony önbecsüléssel bíró személyek igyekeznek eleget tenni.
Tartalom
Hogyan alakul ki a bulimia nervosa?
Mik a bulimia nervosa tünetei?
Hogyan diagnosztizálható a bulimia nervosa?
Hogyan kezelhető a bulimia nervosa?
A bulimia nervosa gyógyítható?
Bejelentkezés gyermekgyógyászati vizsgálatra
Pszichiátriai Központ
Mi az a bulimia nervosa?
A bulimia nervosa egy olyan étkezési zavar, amelynek fő jellemzője, hogy az érintett személy rendszeresen és ismétlődően túlzott mennyiségű ételt fogyaszt el, viszonylag rövid időn belül, majd ezt követően megpróbál „megszabadulni” az elfogyasztott kalóriáktól. Ennek leggyakoribb és leggyorsabb módszere a hányás kiváltása, pontosabban az önhánytatás. A bulimia nervosa nemcsak fizikai, hanem pszichológiai problémákat is okozhat és súlyos esetekben komoly, akár irreverzibilis – visszafordíthatatlan – komplikációkhoz vezethet.
Mik azok az étkezési zavarok?
Az étkezési zavarok olyan mentális egészségügyi problémák, állapotok, amelyek az étkezési szokások és a testkép zavarával járnak. Az étkezési zavaroknak különböző típusai léteznek, de általában az érintett személyek étkezési szokásai és testképe szorongást, stresszt és negatív érzéseket vált ki. A bulimia nervosa is egy ilyen étkezési zavar. További gyakori étkezési zavarok:
- aneroxia nervosa: ennek során az érintett túlzottan, egészségtelen módon korlátozza az étkezést annak érdekében, hogy minél alacsonyabb testsúlyt tudjon fenntartani. A testkép teljes torzulása jellemző az állapotra, továbbá a súlyvesztés életveszélyessé fokozódhat.
- evési kényszer: ez a zavar annyiban mutat hasonlóságot a bulimia nervosához, hogy az érintett rendszeresen és ismétlődően fogyaszt nagy mennyiségű ételt, ezeket nevezik „falási rohamnak”. A különbség azonban, hogy az egyén nem próbál megszabadulni drasztikus módszerekkel a bevitt ételtől, kalóriáktól.
Vannak olyan esetek, melyekben a különböző étkezési zavarok keverednek, vagy pedig olyan jellemzőkkel rendelkeznek, melyek egyik típusnak sem feleltethetők meg.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan alakul ki a bulimia nervosa?
A bulimia nervosa kialakulásának pontos oka több tényezőtől is függ, illetve ezek kombinációi is a kialakulásához vezetnek. Ezek az okok lehetnek társadalmi tényezők, genetikai okokra visszavezethetők, illetve egyéni, pszichológiai szempontok is.
A társadalmi tényezők rendkívül nagy hatással lehetnek a bulimia nervosa kialakulására. Az „ideális”, az adott kornak megfelelő szépségideállal történő folyamatos szembesülés, összehasonlításhoz, továbbá a testkép torzulásához vezethet. Jellemzően a valóságban nem az idealizált test a jellemző, azonban a magazinok, a média ezt sugallja – az ennek való megfelelési kényszer pedig a kevesebb önbizalommal vagy rossz önértékeléssel rendelkező személyeknél bulimia kialakulásához vezethet.
Pszichológiai tényezők alatt olyan állapotokat kell érteni, melyek következménye lehet a bulimia nervosa. Ilyen például a depresszió, vagy az alacsony önértékelés, illetve erős elégedetlenség is kialakulhat az egyénnél a saját testével, külsejével szemben. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy túlzott figyelmet szentelnek a külsejüknek, különösen a testsúlyuknak. Ide kapcsolódhat a társas kapcsolatokban fellépő nehézség is: gyakran vezetnek étkezési zavarokhoz az ebben a környezetben átélt tartós stresszhelyzetek is.
A bulimia nervosa kialakulása – akárcsak a legtöbb pszichiátriai kórkép esetében – nem kizárólagosan ezen tényezők meglététől függ. Az okok különbözőek lehetnek, minden eset egyedi, ám ezek a leggyakoribb kiindulópontjai a kialakulásnak.
Mik a bulimia nervosa tünetei?
A bulimia nervosa tünetei között megtalálhatók specifikus tünetek is – például az önhánytatás -, azonban több tünete is van, melyek gyakorta magatartásbeli változásokban és a viselkedésben nyilvánulnak meg, különösen a kezdeti szakaszban. Az alábbiakban a legjellemzőbb tüneteket soroljuk fel:
Falási rohamok
A bulimia nervosában érintett személyek renszeresen és ismétlődően fogyasztanak nagy mennyiségű ételt viszonylag rövid időn belül – jellemzően egyetlen étkezés alkalmával -, melynek oka, hogy elveszítik az önkontrollt. Az étkezési rohamok során jellemzően olyan ételeket fogyasztanak, melyek magas kalóriatartalommal rendelkeznek.
Kompenzációs magatartások
A bulimiás személyek az étkezési rohamokat követően jellemzően szégyent és erős bűntudatot éreznek a túlzott kalóriabevitel miatt. Ezt próbálják meg kompenzálni azzal, hogy rövid időn belül meghánytatják magukat annak érdekében, hogy megszabaduljanak a nagy mennyiségben bevitt ételtől, és ne szedjenek fel ennek következtében súlyt. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ezt kiegészítik intenzív testmozgással, illetve hashajtókkal is.
A testkép súlyos torzulása
A bulimia egyik jellemző tünete a testkép jelentős torzulása; az egyén a saját testét nem látja reálisan, állandó elégedetlenség jellemző mind a testsúlyt, mind pedig az alakot illetően. A bulimiás személy jellemzően akkor is túlsúlyosnak látja magát, ha a testsúlya valójában teljesen normális, vagy akkor is, ha éppen alacsony.
Fizikai formában megjelenő tünetek
A bulimia nervosa egy bizonyos idő után fizikai következményekkel, testi elváltozásokkal is járhat. A gyakori hányás következtében például károsodhat a fogzománc – a savtartalom miatt -, ugyanígy sérülhet a torok nyálkahártyája is. Továbbá „természetes” velejárója a súlycsökkenés, de felléphet az elektrolit egyensúly zavara is, illetve rendkívül gyakoriak a menstruációs zavarok is. Ezek oka, hogy a hányással nem csupán a bevitt ételtől szabadul meg a szervezet, hanem rengeteg ásványi anyagtól, sótól, illetve vitamintól is.
Érzelmi tünetek
A bulimia gyakorta társul depresszióval, súlyos önértékelési problémákkal, továbbá szorongás és érzelmi instabilitás is jellemző.
Titkolózó magatartás
Az érintett személyek általában arra törekednek, hogy titkolják, elrejtsék az étkezési rohamokat, és különös figyelmet fordítanak arra, hogy a kompenzációs magatartásokra se derüljön fény. Ugyanígy az étkezéseket kísérő bűntudat és szégyenérzet is titok tárgyát képezi esetükben.
Hogyan diagnosztizálható a bulimia nervosa?
A bulimia nervosa diagnózisának felállítása szakorvosi, elsősorban pszichiáteri feladat. Azonban szükség lehet más szakterületek bevonására is, mind a kezelés, mind pedig a diagnózis felállításához, különösen súlyos esetekben.
A diagnózis felállításához szükséges a klinikai értékelés, melynek során a pszichiáter információkat gyűjt a páciens (étkezési) szokásairól, az érzelmi állapotáról, az étkezési szokásairól, továbbá az esetleges egyéb problémákról. A bulimia nervosa kritériumait a DSM-5 statisztikai kézikönyv tartalmazza. A kritériumok közé tartoznak a rendszeres falási rohamok, a kompenzációs magatartások és a testkép torzulása is.
Fizikai vizsgálatok, illetve laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek lehetnek, melyek segíthetnek megerősíteni a klinikai értékelésben megismert tényezőket. Ezek során fény derülhet a fogak állapotára, illetve az elektrolit-egyensúly minőségére, és az egyéb esetlegesen kialakult szervi problémákra is.
Hogyan kezelhető a bulimia nervosa?
A bulimia nervosa kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel. Ez azt jelenti, hogy több szakterület bevonása és együttműködése lehet szükséges a kezeléshez; ez jellemzően magába foglalja a pszichoterápiát, táplálkozási tanácsadást, az orvosi kezelést. Továbbá rendkívül fontos a támogató családi és társas környezet.
Az egyik legfontosabb része a kezelésnek a pszichoterápia. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a kognitív viselkedésterápia. Ennek segítségével az egyén képes lehet felismerni a káros gondolati és érzelmi mintákat, amelyek hozzájárultak a bulimia kialakulásához. A felismeréssel pedig lehetőség nyílik változtatni ezeken a magatartásformákon. Amennyiben a bulimia nervosa egyéb mentális kórképekkel társul, úgy azokat is szükséges pszichiáter segítségével kezelni, feloldani, szükség esetén gyógyszeresen kezelni.
A táplálkozási tanácsadás ugyancsak kiemelten fontos az egészséges táplálkozás és az egészséges étkezési szokások kialakításában, továbbá a normál testsúly elérésében. Ezzel elkerülhetők lehetnek a falási rohamok is, illetve az azt kiváltó tényezők.
A kezelés részét képezi a bulimia nervosa következtében kialakult egyéb egészségügyi problémák orvoslása is. Ide tartoznak a fogászati kezelések, illetve az egyéb szervi problémák kezelései is.
A bulimia nervosa gyógyítható?
A gyógyulás egy hosszú és nehéz folyamat, ám nem lehetetlen. Fontos az időben történő felismerés és segítségkérés, még azelőtt, hogy súlyos egészségügyi károkat okozna. Az esetek egy részében ugyanis olyan súlyossá válik a fizikai állapot, amit már nem lehet helyrehozni, így pedig az érintett akár meg is halhat.
A gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy az egyén együttműködjön a pszichiáterrel és orvosokkal a kezelése során. Rendszeresen részt kell venni a terápián, betartani a táplálkozási tanácsadó intelmeit, illetve szükséges szedni az esetlegesen felírt gyógyszereket is. Amennyiben extra támogatásra lenne szükség, úgy csoportterápia is szóba jöhet, ahol az érintett sorstársak történeteit is megismerheti. Továbbá pozitív hatással lehet az is, ha sikertörténeteket ismer meg.
A gyógyulás tehát nem könnyű, azonban sikerülhet! Ennek tempója egyénenként változó lehet, mindenki a saját tempójában halad előre, ugyanakkor ez függ az állapot súlyosságától is. Előfordulhatnak visszaesések, ám ekkor sem szabad feladni, ez nem jelent sikertelenséget, folytatni kell a terápiát és a kezelést is.