A szkizofrénia egy súlyos pszichiátriai rendellenesség, amely a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés zavarával jár. Az érintettek gyakran küzdenek hallucinációkkal és téveszmékkel. A megfelelő kezelés és terápia mellett, a szkizofréniával diagnosztizált egyének képesek lehetnek a társadalmi beilleszkedésre és normális életvitelre.
Tartalom
A szkizofrénia tüneteinek megjelenése
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Pszichiátriai Központ
Mi a szkizofrénia?
A szkizofrénia egy krónikus pszichiátriai betegség, egy személyiségzavar, mely befolyásolja az érintett személy gondolkodását, érzéseit, viselkedését. Kihat a figyelemre és az érzékelésre is. Ez a kórkép hosszú távú és súlyosnak minősül, illetve jelentős, drasztikus hatással lehet az életminőségre. A szkizofréniával élő személyek gyakran a képzelet és a valóság határán állnak, hiszen nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak az valós-e vagy sem. Maga a szó jelentése „hasadt elme”, azonban fontos megjegyezni, hogy a szkizofrénia a valóságban másképp néz ki, mint amiket a filmeken látni. Ez nem egyenlő azzal, amikor valakinek különböző személyiségei vannak, és mindegyik másként viselkedik, más a neve és az érzelemvilága. Ugyanakkor az elmondható, hogy tüneteiben változatos lehet, illetve ugyanez elmondható a tünetek erősségéről, ezért spektrumbetegségnek lehet nevezni.
A szkizofrénia okai
A szkizofrénia kialakulása komplex, és jellemzően nem vezethető vissza egyetlen okra. Nagy valószínűséggel mind genetikai, mind környezeti, mind pedig neurológiai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Az egyik legerősebb tényező a genetikai hajlam. A szkizofréniával diagnosztizált személyek családjában, családi anamnézisében – általában a közeli hozzátartozók között – nagy eséllyel szerepel szkizofréniás kórkép, vagy más egyéb pszichiátriai betegség.
Súlyos traumák és a fokozott stressz is a szkizofrénia okai között szerepelhetnek. Gyakori, hogy a szkizofrén személyek életük során több súlyos traumán is átestek. Alapvetően az ilyen élmények fokozzák a kialakulásának kockázatát.
Ritkábban ugyan, de neurológiai tényezők is okként szerepelhetnek. Ez akkor fordulhat elő, amikor az agyban valamilyen kémia eltérés tapasztalható, illetve akkor, ha az idegi hálózatokban mutatkozik eltérés. Alapvetően ilyenkor a szkizofrénia nem önálló kórkép.
A szkizofrénia összefüggésben lehet bizonyos drogok használatával is. Elsődlegesen a marihuána az, ami kapcsolatba hozható a kialakulásával. Ez a rendszeres, aktív szerhasználókat érintheti abban az esetben, ha közeli rokonságban előfordult a kórkép. Tehát azoknak a személyeknél lehet kockázati tényező a marihuána, akinek genetikai hajlama van a szkizofréniára.
A szkizofrénia típusai
A szkizofréniának különféle típusai és alkategóriái vannak, ezek segítségével van lehetőség a kórkép pontos diagnózisának felállítására, illetve a kategorizálás segíti a megfelelő kezelést is.
A paranoid szkizofrénia következtében az egyén túlzott gyanakvás és téveszmék jellemzik. Ezek a téveszmék megjelenhetnek különböző teóriák gyártásában, konspirációban, vagy abban, hogy meg van róla győződve, hogy folyamatosan megfigyelés alatt tartják, esetleg üldözik is.
A kataton típusnál mozgászavarok jellemzők: bizarr mozdulatokat, grimaszokat tehetnek, furcsa testtartást vehetnek fel. Dezorganizált típusú szkizofréniáról van szó akkor, ha a gondolatok és az érzelmek között nem fedezhető fel összefüggés, beszédzavarok és gondolkodásbeli zavarok jelentkeznek. Nem-differenciált típusnak nevezik azt az esetet, amikor a szkizofrénia tünetei nem illeszthetők be biztosan és teljes bizonyossággal egyik típusba (paranoid, kataton, derorganizált) sem.
Az utolsó típus az úgynevezett reziduális típus, amikor a pozitív tünetek jelenléte csökkenést vagy enyhülést mutat, míg ezzel szemben a negatív tünetek felerősödhetnek.
A szkizofrénia tünetei
A szkizofrénia tünetei különbözőek lehetnek, mind a megjelenésüket, mind pedig az erősségüket illetően. Alapvetően 3 nagyobb csoportra lehet bontani a lehetséges tüneteket; vannak pozitív, negatív és kognitív tünetek is.
Pozitív tünetek:
- hallucinációk
- téveszmék
- dezorganizált gondolkodás
- dezorganizált viselkedés
A szkizofrénia tünetei közül a hallucinációk és a téveszmék a legismertebbek. Előbbi esetében arról van szó, hogy az egyén olyan, valóságosnak tűnő dolgokat lát és/vagy hall, amelyek mások számára nem érzékelhetők. Téveszmék esetében gyakran bizarr vagy hibás, főként gondolatok gyötrik az érintettet. Gyakran úgy érezheti, hogy üldözik, követik vagy éppen megfigyelik őt.
Dezorganizált gondolkodás vagy viselkedés során az érintett gondolatai, és ennél fogva a beszéde is összefüggéstelen lehet. Ugyanez elmondható a cselekvéseire: az érintett furcsa, értelmetlen mozdulatokat tehet.
Negatív tünetek:
- lehangoltság, anhedónia
- szociális visszahúzódás
A szkizofrén személyek gyakran tapasztalnak lehangoltságot, de depresszió is előfordulhat náluk, különösen a betegség ismerete, és a diagnózis nélkül; továbbá anhedónia is jellemző lehet, ami a korábban örömet okozó dolgok iránti érdeklődés elvesztését jelenti. A szociális visszahúzódás, a társaság kerülése szintén ide vezethető vissza.
Kognitív tünetek:
- figyelemzavar
- koncentrációs problémák
- logikai nehézségek
Fontos, hogy a szkizofrénia tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, különböző panaszok jelenhetnek meg, melyek különböző súlyossággal tapasztalhatók. 
A szkizofrénia tüneteinek megjelenése
A szkizofrénia tünetei általában fiatal felnőttkorban, jellemzően 15-30 éves kor között jelentkeznek először, de előfordulhat, hogy ennél még korában. Az, hogy a tünetek milyen gyorsasággal jelennek meg, az változó: lehet hirtelen jelentkeznek, de az is előfordulhat, hogy fokozatosan. Az úgynevezett prodromális szakaszban – vagyis abban az időszakban, amikor a tünetek kialakulnak – előfordulhat, hogy enyhe, nem specifikus tüneteket tapasztalhat az érintett, melyek nem annyira súlyosak, hogy problémára utaljanak.
A szkizofrénia diagnózisa
A szkizofrénia diagnózisát pszichiáter orvos állítja fel a megfelelő vizsgálatok elvégzését követően. Az első lépés minden esetben egy interjú, melynek során a páciens beszámol a tüneteiről, azok gyakoriságáról, illetve arról, hogy mikor kezdődtek. A hallucinációk és téveszmék megfigyelése segítheti a pszichiátert a diagnózisban. Fontos a fizikai vizsgálat is szkizofréniára utaló tünetek esetében, hiszen hasonló tüneteket okozhatnak szervi – agyi – kórképek is.
Továbbá vannak a szkizofréniára vonatkozó diagnosztikai kritériumok is, melyek a következők lehetnek:
- pozitív tünetek megléte
- negatív tünetek megléte
- a tünetek tartóssága
- más mentális problémák és szervi betegségek kizárása
- a tünetek befolyásolják és korlátozzák a mindennapi tevékenységeket
A szkizofrénia tünetei ijesztőek lehetnek, maguktól nem múlnak el, ezért feltétlenül fontos pszichiáterhez fordulni, aki felállítja a diagnózist és elindítja a megfelelő kezelést!
A szkizofrénia kezelése
A szkizofrénia kezelése egy komplex, élethosszig tartó folyamat, ami magában foglalja a gyógyszeres kezelést, illetve a pszichoterápiát is.
A gyógyszeres kezelés az elsődleges kezelési módszer. Magát a gyógyszert, annak dózisát és alkalmazását mindig pszichiáter írja elő! Ez lehet antipszichotikus gyógyszer, vagy neuroleptikum. Ezek szkizofréniában használatos medicinek. Segítenek a pozitív tünetek mérséklésében, illetve meg is szüntethetik azokat, továbbá előfordul, hogy a negatív tüneteket is enyhíti. Különösen a gyógyszerszedés elején fontos a rendszeres szigorú konzultáció, ugyanis kiemelt jelentőségű a gyógyszeradagok pontos beállítása, melyhez idő lehet szükséges.
A pszichoterápia fő célja, hogy megértesse és elfogadtassa a pácienssel az állapotát, az ezzel kapcsolatos gondolatokat és érzéseket, illetve magának a kórképnek a működését is ismerje.
A szkizofrénia jelenleg nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel a tünetei enyhíthetők, és együtt lehet élni a betegséggel, amennyiben a páciens együttműködő.
Rendelés típusa: Rendelés helyszíne:
Téma szakértője
Specialitások:
Utolsó módosítás:2023.09.14 09:23