ADHD

Mi az az ADHD?

Az ADHD típusai

Az ADHD kialakulásának oka

Mi a különbség az ADHD és az ADD között?

A gyermek- és felnőttkori ADHD

Az ADHD terápiája

Online Bejelentkezés

Dr. Farkas Viktor

+36 30 313 8792

Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Mi az az ADHD?

Az ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder), egy neurobiológiai eredetű viselkedési zavar, amely gyermekkorban kezdődik és felnőttkorban is fennmaradhat. A zavar három fő jellemzője a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás. 

Az ADHD típusai

Az ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar három fő típusra osztható, amelyeket a DSM-5 diagnosztikai kézikönyv határoz meg:

1. Figyelemzavaros típus (Predominantly Inattentive Presentation)

Ez az altípus a figyelemzavarra fókuszál, ahol a hiperaktivitás és az impulzivitás kevésbé domináns. A tünetek közé tartoznak:

• Részletek figyelmen kívül hagyása, gondatlansági hibák.
• Koncentrációs nehézségek, könnyen elvonják a figyelmét külső ingerek.
• Gyakran nem fejezi be a feladatokat, legyenek azok iskolai, munkahelyi feladatok vagy házimunkák.
• Nehézségek a tevékenységek és feladatok megszervezésében.
• Kerüli vagy ellenáll azoknak a feladatoknak, amelyek tartós mentális erőfeszítést igényelnek.
• Gyakran veszíti el a dolgait, mint például a könyvek, jegyzetek, kulcsok.
• Feledékenység mindennapi tevékenységek során.

2. Hiperaktív-impulzív típus (Predominantly Hyperactive-Impulsive Presentation)

Ebben az esetben a hiperaktivitás és az impulzivitás a meghatározó, míg a figyelemzavar kevésbé jelentős. A tünetek közé tartoznak:

• Gyakori kéz- vagy lábmozgások, fészkelődés.
• Nem tud nyugodtan ülni, folyamatosan mozog vagy fészkelődik.
• Szaladgálás vagy fmászkálás olyan helyzetekben, ahol ez nem megfelelő.
• Képtelenség csendes tevékenységek végzésére.
• Folyamatos beszédkényszer.
• Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdést befejezik.
• Nehézséget okoz a sorbanállás és a várakozás.
• Jellemző, hogy gyakran félbeszakít másokat.

3. Kombinált típus (Combined Presentation)

Ez az altípus mind a figyelemzavar, mind a hiperaktivitás és impulzivitás tüneteit egyaránt tartalmazza. Az ADHD ezen típusa magában foglalja mindkét korábban említett csoport tüneteinek diagnosztikus kritériumait.

Az ADHD kialakulásának oka

Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kialakulásának pontos oka nem teljesen ismert, de a kutatások azt mutatják, hogy több tényező is szerepet játszhat benne. Ezek a tényezők lehetnek genetikai, neurobiológiai és környezeti hatások.

Genetikai Tényezők

• Öröklődés: Az ADHD gyakran családon belül halmozódik, ami arra utal, hogy a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak. A kutatások szerint az ADHD örökölhetősége magas, és a családi halmozódás gyakori.
• Genetikai változások: Bizonyos gének változásai vagy variációi kapcsolódhatnak az ADHD kialakulásához, különösen azok a gének, amelyek az agyban található neurotranszmitterek, mint például a dopamin szabályozásáért felelősek.

Neurobiológiai Tényezők

• Agy szerkezete és működése: Az ADHD -s emberek agyában bizonyos területek, például a prefrontális kéreg és a bazális ganglionok, eltérően működhetnek vagy fejlődhetnek. Ezek az agyterületek felelősek a végrehajtó funkciókért, a figyelemért és az impulzuskontrollért.
• Neurotranszmitterek: Az ADHD kialakulásában fontos szerepet játszhatnak a neurotranszmitterek, különösen a dopamin és a norepinefrin (noradrenalin). Ezek az agyi vegyületek részt vesznek a figyelem, a motiváció és az önkontroll szabályozásában.

Környezeti Tényezők

• Terhesség és születés körüli hatások: A terhesség problémás körülményei, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a drogok használata, növelhetik az ADHD kockázatát. A koraszülés és az alacsony születési súly szintén kapcsolódhat az ADHD kialakulásához.
• Pszichoszociális tényezők: Bár a pszichoszociális tényezők önmagukban nem okoznak ADHD-t, stresszes családi környezet, a szülői nevelési stílus vagy a társadalmi-gazdasági helyzet hozzájárulhatnak a tünetek súlyosbodásához.

Konklúzió

Az ADHD egy komplex zavar, amelynek kialakulásában több tényező is szerepet játszik. A genetikai hajlam, az agy szerkezeti és funkcionális eltérései, valamint a környezeti hatások együttesen befolyásolják a zavar megjelenését és súlyosságát. A pontos mechanizmusok még mindig kutatás alatt állnak, de az eddigi eredmények alapján világos, hogy az ADHD kialakulása többdimenziós és összetett folyamat.

Mi a különbség az ADHD és az ADD között?

Az ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) és az ADD (Attention Deficit Disorder, vagy figyelemzavar) közötti különbség a hiperaktivitás és az impulzivitás jelenlétében vagy hiányában rejlik.

ADHD (Attention Deficit Hyperactivity Disorder)

Az ADHD egy szélesebb körű diagnózis, amely, ahogyan már korábban bemutatásra és részletezésre került, három altípusra oszlik:

• Figyelemzavaros típus (Predominantly Inattentive Presentation): Az ADHD ezen formájában a figyelemzavaros tünetek dominálnak, mint például a koncentráció hiánya, könnyű figyelemeltereleés, szervezetlenség és feledékenység. A hiperaktivitás és az impulzivitás tünetei kevésbé jelentősek vagy hiányoznak.

• Hiperaktív-impulzív típus (Predominantly Hyperactive-Impulsive Presentation): Ebben az altípusban a hiperaktivitás és az impulzivitás tünetei dominálnak. Az ADHD ezen típusával bírók nyughatatlanok, folyamatosan mozognak, nehezen ülnek egy helyben, és impulzív döntéseket hoznak.

• Kombinált típus (Combined Presentation): Az ADHD ezen formájában mind a figyelemzavaros, mind a hiperaktív-impulzív tünetek jelen vannak. Ez a leggyakoribb altípus.

ADD (Attention Deficit Disorder)

Az ADD az ADHD korábbi diagnosztikai rendszerekben használt kifejezése, amely ma már elavultnak számít. Az ADD-t korábban olyan személyekre használták, akiknél a figyelemzavaros tünetek voltak a dominánsak, és nem mutattak jelentős hiperaktivitást vagy impulzivitást.

Összefoglalás

• ADHD: Magában foglalja a figyelemzavart, a hiperaktivitást és az impulzivitást. Három altípusra oszlik: figyelemzavaros, hiperaktív-impulzív és kombinált.
• ADD: Korábbi kifejezés, amelyet ma már az ADHD figyelemzavaros típusaként ismernek. A hiperaktivitás és impulzivitás tünetei itt kevésbé hangsúlyosak vagy hiányoznak.

Az ADHD modern diagnosztikai rendszerében az "ADD" kifejezést már nem használják, helyette az ADHD altípusaiként hivatkoznak az egyes tünetcsoportokra.

A gyermek- és felnőttkori ADHD

Az ADHD, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, mind gyermekkori, mind felnőttkori formában előfordulhat, de a tünetek és a kezelés módjai az életkorral változhatnak. Gyermekkori ADHD esetén a tünetek gyakran már kisgyermekkorban jelentkeznek, és főként a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás köré csoportosulnak. A gyerekek gyakran nehezen tudnak figyelni a részletekre, könnyen elterelődik a figyelme, gondatlan hibákat vétenek, és nehezen fejezik be a feladataikat. A hiperaktivitás jelei közé tartozik a folyamatos mozgás, nyugtalanság, a túlzott beszédkényszer és a nem megfelelő helyzetekben is fennálló szaladgálás vagy ugrálás. Az impulzivitás tünetei közé tartozik a türelmetlenség, mások félbeszakítása és a gyors válaszadás a kérdések befejezése előtt. Ezek a tünetek jelentős hatással lehetnek a gyermek iskolai teljesítményére, társas kapcsolataira és családi életére.

Felnőttkorban az ADHD tünetei gyakran átalakulnak, de továbbra is befolyásolhatják az érintett mindennapi életét. A felnőttkori ADHD esetében a figyelemzavar tünetei közé tartozik a koncentráció hiánya munkahelyi vagy otthoni feladatok során, a részletek figyelmen kívül hagyása és a gyakori hibázás. A felnőttek gyakran halogatják a feladatokat, nehezen fejezik be őket, és gyakran elveszítik a dolgaikat. A hiperaktivitás tünetei enyhülhetnek, de a nyugtalanság és az állandó mozgásigény továbbra is jelen lehet. Az impulzivitás felnőttkorban hirtelen döntéshozatalban, a következmények átgondolása nélküli cselekvésben, és a társas kapcsolatokban gyakori félbeszakításokban nyilvánulhat meg. Ezek a tünetek befolyásolhatják a munkahelyi teljesítményt, a társas kapcsolatokat és a mindennapi élet különböző aspektusait, például a pénzügyek kezelését és az időmenedzsmentet.

Mind a gyermekkori, mind a felnőttkori ADHD kezelése hasonló elemeket tartalmaz, mint például a gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia. A gyermekek esetében gyakran alkalmaznak oktatási támogatást és szülői tréninget is, hogy segítsenek a szülőknek megérteni és kezelni gyermekük tüneteit. Felnőttkorban a kognitív viselkedésterápia (CBT) gyakran hasznos a negatív gondolkodásmód megváltoztatásában és a problémamegoldó készségek fejlesztésében. Emellett a felnőttek számára támogató csoportok is elérhetők, amelyek segítenek megosztani a tapasztalatokat és stratégiákat a mindennapi élet kihívásainak kezelésére.

Az ADHD terápiája

Az ADHD terápiája komplex megközelítést igényel, amely magában foglalhatja mind a gyógyszeres kezelést, viselkedésterápiát, pszichoedukációt és életmódbeli változtatásokat. A terápia célja, hogy segítsen a tünetek enyhítésében, javítsa az életminőséget, és segítse a mindennapi tevékenységek megfelelő elvégzését.

Gyógyszeres Kezelés

• Stimulánsok

  • Hatásmechanizmus: Növelik a dopamin és norepinefrin szintjét az agyban, javítva a figyelmet és csökkentve a hiperaktivitást és impulzivitást, amik az ADHD legjellemzőbb velejárói.

• Nem-stimulánsok

  • Gyakran használják kiegészítő kezelésként, különösen, ha a stimulánsok nem hatékonyak vagy a beteg nem tolerálja.

Viselkedésterápia

• Kognitív Viselkedésterápia (CBT)

  • Célja: Segít megérteni és megváltoztatni a negatív gondolkodásmódokat és viselkedésmintáztokat.
  • Módszerek: Problémamegoldó készségek fejlesztése, stresszkezelési technikák, időmenedzsment és szervezési stratégiák.

• Viselkedési Intervenciók

  • Célja: Pozitív viselkedési minták erősítése és a negatív viselkedések csökkentése.
  • Módszerek: Jutalmazási rendszerek, következetes szabályok és rutinok bevezetése, szülői tréning.

Pszichoedukáció

• Célja: Tájékoztatni az érintetteket és családjaikat az ADHD -ról, annak tüneteiről, kezeléséről és az ezzel kapcsolatos kihívásokról.
• Módszerek: Oktatási programok, támogató csoportok, szakirodalom és online források.

Életmódbeli Változtatások

• Rendszeres Testmozgás

  • Előnyök: Javítja a figyelmet, csökkenti a hiperaktivitást és pozitív hatással bír az általános hangulatra.

• Táplálkozás

  • Egészséges étrend: Az egyensúlyban tartott étrend segíthet a tünetek kezelésében.
  • Koffein és cukor: Ezek fogyasztásának csökkentése ajánlott, mivel befolyásolhatják az ADHD tüneteit.

• Alvási Szokások

  • Rendszeres alvás: A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen az ADHD tüneteinek kezeléséhez.

Oktatási Támogatás

• Speciális Tanulási Programok

  • Célja: Az ADHD -s diákok igényeinek megfelelően kialakított tanulási környezet és módszerek.
  • Módszerek: Egyéni oktatási terv (IEP), speciális oktatási asszisztensek, kisegítő technológiák.

• Tanári Képzés

  • Célja: A tanárok felkészítése az ADHD-s diákokkal való hatékony munkára.
  • Módszerek: Oktatási stratégiák, viselkedéskezelési technikák, osztálytermi környezet optimalizálása.

Támogató Csoportok és Közösségek

•  Lehetőséget biztosítanak az ADHD-soknak és családjaiknak, hogy megosszák tapasztalataikat, támogatást kapjanak és tanácsokat cseréljenek.
• Az online közösségek pedig hozzáférést nyújtanak a szakirodalomhoz, fórumokhoz és ADHD-val kapcsolatos információkhoz.

Az ADHD kezelése többirányú megközelítést igényel, amely tartalmazhatja a gyógyszeres kezelést, viselkedésterápiát, pszichoedukációt és életmódbeli változtatásokat. Az optimális eredmény elérése érdekében elengedhetetlen a személyre szabott terápia, amely figyelembe veszi a speciális egyedi igényeket és körülményeket. Az ADHD korai felismerése és megfelelő kezelése lehetővé teszi, hogy teljes életet éljenek az ezzel diagnosztizáltak.

Téma szakértője

Dr. Farkas Viktor

gyermekneurológus

Specialitások:

• gyermekkori viselkedészavarok
• ADHD
• gyermekkori epilepszia
• gyermekkori fejfájás
• kizárólag gyermekellátás!

 

Rendelés típusa:

• Személyes, rendelői vizit: 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.em. 1. - 17-es kapucsengő
• Rendelési idő: Kedd 15:00-18:00

Bejelentkezés

+36 70 940 0099