Szkizotípiás személyiségzavar

Szkizotípiás személyiségzavarhoz kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mit jelent a szkizotípiás személyiségzavar?
Milyen tünetekkel jellemezhető a szkizotípiás személyiségzavar?
Hogyan alakul ki a szkizotípiás személyiségzavar?
Mi a különbség a szkizotípiás személyiségzavar és a skizofrénia között?
Hogyan diagnosztizálható a szkizotípiás személyiségzavar?
Kezelhető-e a szkizotípiás személyiségzavar? Ha igen, hogyan?

Szkizotípiás személyiségzavarhoz kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban

• első interjú – részletes és alapos pszichiátriai vizsgálat

• kontroll vizit; gondozásba vétel

• gyógyszeres terápia

• pszichoterápiás konzultáció – alap és szupportív

• pszichológusi konzultáció

• neuropszichológusi konzultáció

Mit jelent a szkizotípiás személyiségzavar?

A szkizotípiás személyiségzavar egy ritka személyiségzavar, amely a skizofrénia spektrumába sorolható. Személyiségzavarnak nevezzük, hogyha az egyén szokásai és jellemzői nagy mértékben eltérnek a társadalmi normáktól és elvárásoktól. A személyiségzavar diagnózisát csak már kiforrt személyiség, tehát felnőttek esetében lehet kimondani. A szkizotípiás személyiségzavar valószínűleg az egyén egész élete során fennáll, bár a kezelés sokat javíthat a tüneteken. A szkizotípiás személyiségzavar férfiaknál gyakoribb és különös, furcsa viselkedésmintákkal jellemezhető. A szkizotípiás személyek hajlamosak a társadalmi normáktól való eltávolodásra, és gyakran rendelkeznek bizonyos, külső szemmel nézve furcsa vagy szokatlan szokásokkal, gondolkodásmóddal és meggyőződésekkel. Ilyenek például a mágikus gondolkodás, például a tisztánlátásban való hit és a bizarr fantáziák.

A szkizotípiás személyiségzavar érintettjei általában nem értik, hogyan alakulnak ki a kapcsolatok, és a viselkedésük milyen hatással van másokra. Emellett félreértelmezhetik mások motivációit és viselkedését, ami bizalmatlanságot ébreszt a környezetükben. A szkizotípiás személyiség az illető számára is szenvedést okoz, súlyos szorongáshoz és a társas helyzetek elkerüléséhez vezethet ez a jellemvonás. A szkizotípiás személyiségzavar következtében visszahúzódóvá válnak és kevés barátjuk van az érintetteknek vagy egyáltalán nincs, idegesek idegenek közelében. Bár általában kerülik az intimitást, olyan is előfordulhat, hogy a szkizotípiás személyiségzavar ellenére megházasodnak és megtartják munkahelyüket.

Milyen tünetekkel jellemezhető a szkizotípiás személyiségzavar?

A szkizotípiás személyiségzavar az egyének különbözőségéből és a tünetek súlyosságából fakadóan változatos lehet. Az alábbiakban összegyűjtöttük a szkizotípiás személyiségzavar néhány közös jellemzőjét. Ezek közé tartoznak:

• Szorongás: A szkizotípiás személyek gyakran érzik magukat kényelmetlenül vagy szorongva társas helyzetekben. Nehézségeik vannak a társas interakciókban, és gyakran kerülik azokat.
• Szociális esetlenség és visszahúzódás: A szkizotípiás személyeknek nehézségeik vannak a kapcsolatteremtéssel, a szociális interakciókkal. Gyakran félreértelmezik őket, ami szorongást vált ki bennük. A szkizotípiás személyek ezért kerülik inkább a társaságot és az intimitást, kerülik a szemkontaktust is.
• Furcsa gondolatok és szokások: A szkizotípiás személyiségzavar hajlamosít a furcsa és szokatlan gondolatokra és viselkedésre. Ezek közé tartozhatnak olyan szokások, mint például bizonyos rituális mozdulatok.
• Szokatlan nyelvezet: A beszédben előfordulhatnak elkalandozások, furcsa szóhasználat a szkizotípiás személyiségzavar esetén.
• Szokatlan meggyőződések: Ezek az egyének gyakran rendelkeznek szokatlan vagy furcsa meggyőződésekkel, amelyek távol állnak a társadalom által elfogadott normáktól. Ezek lehet szokatlan vallásos vagy spirituális meggyőződések (például különleges képességekben való hit, mentális telepátia vagy babonák), vagy akár paranoid gondolatok és állandó kétségek mások lojalitásával kapcsolatban.
• Szorongásos vagy pszichotikus tünetek: Néhány szkizotípiás személy súlyosabb tüneteket is tapasztalhat, például hallucinációkat vagy paranoid gondolatokat. Ezek a tünetek enyhébbek, mint szkizofrénia esetében, de jelentős szenvedést és stresszt okozhatnak az érintetteknek.
• Lapos érzelmek vagy nem megfelelő érzelmi reakciók
• Vonatkoztatás: Az események helytelen értelmezése, például az az érzés, hogy valami, ami valójában ártalmatlan vagy nem sértő az illetőre, az közvetlen személyes jelentéssel bír és „bántani” akarja.
• Motivációhiány: A motiváció hiány miatt alulteljesíthetnek az iskolai és munkahelyi környezetben.
• Különös öltözködés: Például ápolatlannak tűnhetnek, vagy furcsán összeillő ruhákat viselnek a szkizotípiás személyiségzavaros emberek.

Hogyan alakul ki a szkizotípiás személyiségzavar?

A szkizotípiás személyiségzavar pontos okai még nem ismertek teljes mértékben. Mint a legtöbb pszichiátriai kórkép esetén, a szkizotípiás személyiségzavar esetén is igaz, hogy kialakulásához több tényező szerepe, egymásra hatása szükséges.

A szkizotípiás személyiségzavar hajlamosító tényezői közé tartoznak:

• Genetikai tényezők: A genetikai, öröklött tényezők is szerepet játszhatnak a szkizotípiás személyiségzavar kialakulásában. Ennek oka, hogy egyrészt a skizofrénia spektrumon helyezkedik el, aminek genetikai háttere bizonyított, másrészt pedig a családtagok között gyakrabban fordul elő szkizotípiás személyiségzavar.
• Prenatális faktorok: A terhesség alatti bizonyos vírusfertőzéseket összefüggésbe hozták a skizofrénia és a szkizotípiás személyiségzavar gyakoribb előfordulásával.
• Környezeti tényezők: Stresszes vagy traumás életesemények, például gyermekkori traumatikus élmények is hozzájárulhatnak a szkizotípiás személyiségzavar kialakulásához.
• Neurobiológiai tényezők: Bizonyos agyi struktúrák és neurotranszmitterek működési zavarai is kapcsolatba hozhatók a szkizotípiás személyiségzavarral.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • A pánikbetegség nem csak egy divatos öndiagnózis
  • A bipoláris zavar kezelésében a cél a hangulat stabilizálása
  • Borderline zavar - mikor érdemes segítséget kérni?
  • Pszichózis – nem csak skizofréniában jelentkezhet
  • Bipoláris zavar - legfontosabb az időben felállított, pontos diagnózis

Mi a különbség a szkizotípiás személyiségzavar és a skizofrénia között?

A szkizotípiás személyiségzavart a skizofrénia spektrumzavarok közé tartozik, amely csoportba sorolhatóak a rövid pszichotikus zavar, a skizofréniform zavar, a skizoaffektív zavar és a téveszmés zavar is. Ezek között nem egyszerű különbséget tenni, úgyhogy röviden összefoglaltuk mi a különbség a szkizotípiás személyiségzavar, a szkizoid személyiségzavar és a skizofrénia között.

A szkizoid személyiségzavar olyan mentális állapot, amelyet a társas kapcsolatoktól való következetes elszakadás és a társas kapcsolatok iránti általános érdektelenség jellemez. Ez különbözik a szkizotípiás személyiségzavartól, az ebben szenvedő emberek ugyanis a személyes kapcsolatokkal szembeni intenzív diszkomfortérzetet mutatnak, nem pedig az irántuk való érdektelenséget. A szkizotípiás személyiségzavarban szenvedő embereknek emellett sajátos gondolataik és viselkedésük is van, például mágikus gondolkodásuk, míg a szkizoid személyiségzavarban ez nem jellemző.

A szkizotípiás személyiségzavar különbözik a skizofréniától is, mivel a szkizotipiás személyiségzavar nem okoz (vagy ha igen, akkor csak ritkán és rövid ideig tartó) pszichotikus tüneteket, például hallucinációkat és téveszméket, amelyek a skizofrénia jellemzői. A skizofrénia sokkal inkább negatívan befolyásolja valakinek a mindennapi működését, mint a szkizotipikus személyiségzavar.

Hogyan diagnosztizálható a szkizotípiás személyiségzavar?

Az egyén személyisége folyamatosan fejlődik a gyermekkor, a serdülőkor és a korai felnőttkor során. Emiatt a szkizotípiás sezmélyiségzavar jellemzően csak 18 éves kor után diagnosztizálható valakinél.

A személyiségzavarokat, köztük a szkizotípiás személyiségzavart is nehéz lehet diagnosztizálni, mivel a legtöbb személyiségzavarban szenvedő ember nem gondolja, hogy a viselkedésével vagy gondolkodásmódjával bármi probléma van, vagy, hogy változtatnia kellene a viselkedésén. Éppen ezért maguktól ritkán fordulnak orvoshoz a szkizotípiás személyiségzavar érintettjei. Ha mégis segítséget kérnek, az gyakran a társbetegségek, például a szorongás, depresszió miatt fordul elő. Ennek a két állapotnak az aránya különösen magas a szkizotípiás személyiségzavarban szenvedők körében.

A szkizotípiás személyiségzavar diagnosztizálásában elengedhetetlen egy részletes és alapos anamnézis felvétel, egy hosszabb beszélgetés az illetővel. Ennek során az orvos próbál fényt deríteni a következőekre:

• Gyermekkori előzmények, traumák
• Kapcsolatok
• Munkatörténet
• Valóságtesztek elvégzésére is sor kerülhet

Sokszor az orvos bevonja a személy családját és barátait is, hogy további részleteket gyűjtsön az illető viselkedéséről, szokásairól a szkizotípiás személyiségzavar diagnózisához.

Kezelhető-e a szkizotípiás személyiségzavar? Ha igen, hogyan?

A szkizotípiás személyiségzavar kezelése gyakran pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációját foglalja magában. Fontos tudni, hogy a szkizotípiás személyiségzavar kezelése egy hosszú, akár életre szóló folyamat és sok esetben nem szűnnek meg a tünetek, de elviselhetőbbek lesznek. A cél a szkizotípiás személyiségzavar esetén segíteni az egyént abban, hogy megértse és kezelje furcsa gondolatait és viselkedését. Emellett cél fejleszteni a kommunikációs és egyéb szociális készségeit, segítve ezzel a beteg társadalmi életét. A szorongásoldás is a szkizotípiás személyiségzavar kezelésének a része.

Pszichoterápia

A pszichoterápia segíthet a szkizotípiás személyiségzavar esetén a társas kapcsolatokban. Először kialakítja a terapeutával a bizalmi kapcsolat, ami hatására az illető elkezdhet bízni másokban és megküzdési készségeket tanulhat.

A pszichoterápia módszerei szkizotípiás személyiségzavar esetén:

• Kognitív-viselkedésterápia: A negatív gondolkodási minták azonosítása és megkérdőjelezése, konkrét szociális készségek elsajátítása és a problémás viselkedésmódok módosítása.
• Támogató terápia: Bátorítás nyújtása és az alkalmazkodási készségek elősegítése.
• Családterápia: A családtagok bevonása, ami segíthet a kommunikáció, a bizalom és az otthoni együttműködés képességének javításában.

Gyógyszerek

Az orvosok a tünetek enyhítésére írhatnak fel gyógyszereket, mert a szkizotípiás személyiségzavar kezelésére elfogadott speciális gyógyszer még nincsen. A depresszió vagy a szorongás enyhítésére adható antidepresszáns. Bizonyos esetekben, amikor súlyos pszichotikus tünetek jelennek meg, az orvosok antipszichotikus gyógyszereket is előírhatnak a tünetek enyhítésére.

Téma szakértői

Dr. Szekeres György PhD

pszichiáter, egyetemi docens

Dr. Blazsek Péter

gondozóvezető főorvos, pszichiáter