Az alvászavar napjaink gyakori, elterjedt problémája, amelyek számos ember életét érinti világszerte. Az emberek legalább 30 százalékánál fordul elő orvosi segítséget igénylő alvászavar. Az alvászavar lehetnek átmeneti, de hosszú távon is jelen maradhat, megnehezíthetve ezzel a mindennapi életet. A rossz alvásminőség ráadásul nemcsak a közérzetünkre, hanem számos szervünkre is hatással van és növeli bizonyos betegségek kockázatát. A jó alvás tehát elengedhetetlen az élethez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk az alvászavar típusait, okait, következményeit, valamint azok kezelési lehetőségeit.

Alvászavarral kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Miért van szükségünk alvásra, mi történik a szervezetünkkel?
Milyen tüneteket okoz az alvászavar?
Milyen típusait ismerjük az alvászavarnak?
Milyen okok állhatnak az alvászavar hátterében?
Milyen pszichiátriai kórképekben jelentkezhet alvászavar?
Milyen következményei lehetnek az alvászavarnak?
Hogyan diagnosztizálják az alvászavart?
Hogyan kezelhető az alvászavar?

Online Bejelentkezés

Széna téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Alvászavarral kapcsolatos szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban

Miért van szükségünk alvásra, mi történik a szervezetünkkel?

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen az élethez. Az alvás egy hihetetlenül összetett folyamat, ami a test szinte minden rendszerére hatással van, és szervezetünk pihenését, megújulását segíti. Az elalvást követő egy percen belül már jelentős változások indulnak el mind az agyban, mind a testben. A testhőmérséklet csökken, az agyi aktivitás lecsökken, a szívverés és a légzés is lelassul elalvást követően. Nem meglepő módon a szervezet energiafelhasználása alvás közben alacsonyabb.
Az alvás egy manapság sokat kutatott és még nem teljesen megértett területe az orvostudománynak. Annyi azonban biztos, hogy az alvás kritikus fontosságú számunkra mind a fizikai, mind a szellemi fejlődés szempontjából. A gyakori, hosszan tartó alváshiány vagy a felborult cirkadián ritmus éppen ezért veszélyes, aminek számos szervre lehet hatása. Felnőtteknél az alváshiányt számos negatív egészségügyi következménnyel hozták összefüggésbe, beleértve a szív- és érrendszeri problémákat, legyengült immunrendszert, az elhízás és a II. típusú cukorbetegség magasabb kockázatát, a gondolkodás és a memória károsodását, valamint olyan mentális egészségügyi problémákat, mint például a depresszió és a szorongás.
Összességében tehát elmondható, hogy az alvásnak nem csak egy biológiai célja van, hanem összetettsége révén valójában fontos szerepet játszik a szervezet szinte valamennyi rendszerének megfelelő működésében.

Milyen tüneteket okoz az alvászavar?

Az alvászavar tüneteit két csoportba soroljuk, léteznek nappali és éjszakai tünetek. Az alvászavar nappali tüneteinek nevezzük azokat, amik az alváshiány következtében napközben érezhetőek, vagy amilyen kompenzációs cselekedeteket végez az ember ilyenkor (pl. délutáni alvás, kávézás az alváshiány kompenzálására). Az alvászavar éjszakai tüneteinek nevezzük azokat a tüneteket, amik a rossz alvásminőséghez vezetnek, például a horkolás.

Az alvászavar nappali tünetei:Alvászavar - Pszichiátriai Központ

  • Fáradtság, kialvatlanság
  • Nappali aluszékonyság
  • Fejfájás, izzadás
  • Memóriaromlás
  • Figyelem és teljesítmény romlás
  • Lassabb gondolkodás
  • Súlygyarapodás
  • Ingerlékenység
  • Nemi vágy csökkenése

Az alvászavar éjszakai tünetei:

Milyen típusait ismerjük az alvászavarnak?

Az alvászavar számos típusát azonosították, három fő csoportba sorolhatjuk az alvászavarokat. Vannak a gyakori alvászavarok (például insomnia, parasomnia), a légzéssel összefüggő alvászavarok (például alvási apnoé), valamint a mozgással összefüggő alvászavarok (például a nyugtalan láb szindróma). Ezek közül a leggyakoribb alvászavarokat ismertetnénk röviden:

  • Inszomnia: Az inszomnia a leggyakoribb alvászavar, amelyet az alvás nehézségei, az alvás gyakori megszakadása vagy a korai ébredés jellemez. Az inszomnia általában stressz, szorongás vagy életmódbeli tényezők miatt alakul ki.
  • Alvási apnoé: Az alvási apnoéban szenvedők légzése szünetelhet az alvás során, ami oxigénhiányhoz és következményes ébredésekhez, alvászavarhoz vezethet. Ez a betegség a horkolás, az elhízás és a genetikai tényezők miatt alakulhat ki.
  • Paraszomniák: A paraszomniák olyan alvási rendellenességek, mint például az éjszakai rémálmok, az alvajárás vagy a fogcsikorgatás. Ez az alvászavar általában az alvás különböző szakaszaiban jelentkezik és gyermekekben gyakoribb.
  • Narkolepszia: A narkolepszia olyan alvászavar, amelyben az emberek hirtelen és ellenőrizhetetlenül elaludhatnak a nap folyamán. Ezt a betegséget gyakran a napközbeni álmosság és az éjszakai alvászavar kíséri.
  • Többműszakos munkából fakadó alvászavar: Gyakorisága miatt ezt az alvászavart is megemlítettük. Ez az alvászavar olyan embereknél alakul ki, akiknek a munkájuk miatt késő este vagy kora reggel kell dolgozniuk. A nappali alvás és az éjszakai munkavégzés miatt az ember napi időbeosztása és a cirkadián ritmusa nem igazodik egymáshoz. Az ebben az alvászavarban szenvedő emberek gyakran érzik magukat túlzottan fáradtnak a munkahelyükön, és nehezen tudnak eleget aludni a számukra kijelölt nappali pihenőidő alatt.

Milyen okok állhatnak az alvászavar hátterében?

Az alvászavarok hátterében számos ok állhat, ezek gyakran egyszerre fordulnak elő.
Az alvászavar leggyakoribb okai:

  • Stressz és szorongás: A mindennapi élet stressze és szorongása gyakran vezethet inszomniahoz és egyéb alvászavarokhoz.
  • Életmódbeli tényezők: Az alkohol, a dohányzás és a koffein fogyasztása, valamint az elégtelen testmozgás is hozzájárulhat az alvászavarhoz.
  • Egészségügyi problémák: Az alvászavarok gyakran társulnak egészségügyi problémákhoz, például az alvási apnoé az elhízással és a légzőszervi problémákkal áll összefüggésben.
  • Genetikai tényezők: Bizonyos alvászavarok, mint például a narkolepszia, genetikai öröklődéssel járhatnak.

    Kapcsolódó cikkünk

    A pánikbetegség nem csak egy divatos öndiagnózis

    A pánikbetegség nem csak egy divatos öndiagnózis

    A pánikrohamok, a pánikbetegség egyre több embert érintenek, bár sokan még mindig „hisztinek”, egyfajta divathóbortnak gondolják, ha valaki pánikbeteg. Holott ez egy valódi, sokszor igen ijesztő tünetekkel járó betegség, amelyet pszichiáter diagnosztizálhat, és indíthat el egy összetett kezelést. Ennek lépéseiről adott ...

Milyen pszichiátriai kórképekben jelentkezhet alvászavar?

Az alvás és a mentális egészség közötti kapcsolat összetett, kölcsönös hatással vannak egymásra. A mentális egészségi állapotok nemcsak az alvászavart ronthatják, hanem egyes alvászavarokról úgy gondolják, hogy a mentális egészség változásaihoz és bizonyos pszichiátriai kórképekhez vezethetnek.

  • ADHD: Az ADHD-s gyermekek alvászavart tapasztalhatnak, például alvási vagy ébren maradási nehézségeket, ébredési nehézségeket és nappali álmosságot. Tanulmányok szerint az alvással kapcsolatos beavatkozások segíthetnek javítani az ADHD tüneteinek súlyosságát és az általános életminőséget.
  • Szorongásos zavarok: Az alvászavarok a szorongásos zavarok kialakulásának kockázati tényezői lehetnek.
  • Autizmus spektrumzavar: Az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekek és felnőttek gyakran tapasztalnak alvászavart. Az alvásproblémákról azt is feltételezik, hogy növelik a rendellenesség kialakulásának kockázatát.
  • Bipoláris zavar: Az alvászavarok nagyon gyakoriak a bipoláris zavarban szenvedők körében. Az alváshiány a mánia tüneteit is okozhatja.
  • Depresszió: Az álmatlanság és más alvászavarok a depresszió gyakori tünetei.
  • Szezonális affektív zavar: A szezonális affektív zavar (SAD) mind álmatlansággal (alvászavar), mind hipersomniával (túlalvás) járhat.
  • Skizofrénia: Úgy tűnik, hogy az alvászavar szorosan összefügg a skizofréniával. A betegség kialakulása előtti korai jel is lehet.

Milyen következményei lehetnek az alvászavarnak?

Az alvászavar komoly következményekkel járhatnak a fizikai és mentális egészségre. A krónikus alváshiány növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a memóriazavarok kialakulásának kockázatát. Az alváshiány gyengíti az immunrendszert, valamint összefüggésbe hozták a depresszió, szorongás és a bipoláris zavar gyakoribb előfordulásával. Az állandó fáradtság és koncentrációs nehézségek az életminőség romlásához vezethetnek.

Az alvászavarnak jelentős társadalmi következményei is vannak. A vezetés közbeni álmosság például balesetekhez vezethet. Emellett a munkahelyi teljesítmény csökkenése és a betegség miatti hiányzások szintén problémákat okozhatnak, melyek az alvászavarra vezethetőek vissza.

Hogyan diagnosztizálják az alvászavart?

Az alvászavar diagnosztizálása egy hosszabb folyamat lehet. Elsőre egy konzultáció keretében megbeszélik a beteg tüneteit és alvási szokásait. Gyakran arra kéri az orvos a beteget, hogy vezessen alvási naplót, vagy töltsön ki egy alvási kérdőívet, amely részletes betekintést nyújt az alvási szokásokba és a nappali tünetekbe. Az alvászavar diagnosztizálásának eszközei továbbá az alváslaboratóriumi vizsgálatok. Ezek során egy éjszakán át számos műszer segítségével figyelik, nyomon követik a beteg alvását. Az alváslaboratóriumi vizsgálat eredményéből látható az alvási mintázat, az ébredések száma, meghatározható az alvászavar típusa.

Alváslaborban használt eszközök az alvászavar diagnosztizálására:

  • Poligráfia: A vizsgálat során a szakorvos felméri az alvás közbeni légzőmozgásokat, a perifériás pulzust, a vér oxigénszaturációját. A poligráfiás vizsgálat azonban nem használható az alvás idejének, mélységének és minőségének megítélésére.
  • Poliszomnográfia: A poliszomnográfiás vizsgálattal mérhető az alvás mélysége, szerkezete, az alvásciklusok száma, a teljes alvásidő, az elalváshoz szükséges idő, az éjszakai ébredések gyakorisága, valamint, hogy óránként hány esetben lép fel légzészavar. A poliszomnográfia EEG, EMG és EKG vizsgálatot is tartalmaz.

Az éjszaka folyamán egy alvástechnikus szakember ébren kíséri végig a vizsgált személy alvását. A vizsgálat személy a szobában egyedül tartózkodik, a műszerek és az alvástechnikus pedig egy teljesen külön helyiségben. A vizsgálathoz a fejre és a testre érzékelőket helyeznek fel, melyek közvetítik a szervezetében alvás közben lezajló folyamatokat:

  • agyhullámokat
  • izommozgásokat
  • szemmozgásokat
  • szájon és orron át történő légzést
  • horkolást
  • szívverést
  • lábmozgásokat
  • a vérben lévő oxigénszintet

Az eszközök használata, felhelyezése, levétele semmilyen fájdalommal nem jár.

Hogyan kezelhető az alvászavar?

Az alvászavar kezelése személyre szabott, és függ az adott alvászavar típusától és súlyosságától. Az alábbiakban az alvászavar néhány kezelési lehetőségét soroltuk fel:

  • Életmódbeli változtatások: Egészséges életmód kialakítása, például a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend követése, valamint a koffein- és alkoholfogyasztás csökkentése segíthet az alvásminőség javításában.
  • Viselkedésterápia: A viselkedésterápia hatékony lehet az alvászavar kezelésében, amely a rossz alvási szokások kialakulására összpontosít.
  • Gyógyszerek: Az orvosok néha alvásgyógyszereket vagy altatókat írnak fel rövid távú alvászavarok kezelésére.
  • Egyéb kezelések: Az alvás apnoé vagy más súlyos alvászavarok kezelése speciális eszközöket vagy műtéti beavatkozást is igényelhet.

Az alvászavar nem csak fáradtságot és rossz közérzetet okoznak, hanem komoly egészségügyi és életminőségi problémákat is. Ha úgy érzi, hogy alvászavara van, keressen fel egy szakembert, aki segíthet az alvászavar okainak feltárásában és az alvászavar megfelelő kezelési tervének kidolgozásában.

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés típusa:

  • személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

 

Utolsó módosítás:2024.03.28 12:49