A paranoia egy olyan gondolkodási sémát jelent, ami miatt az illető nem bízik a környezetében levőkben, gyanakvó és fenyegetés nélkül is üldözöttnek érzi magát. A paranoia és a paranoid gondolatok szorongást, szenvedést okoznak az érintettnek. A paranoia előfordulhat demencia esetén, droghasználóknál, de mentális betegségek vagy személyiségzavar tünete is lehet.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mik a paranoia tünetei?
Mik a paranoia különböző típusai?
Mi a különbség a paranoia és a szorongás között?
Miért jön létre paranoia, mi okozza?
Milyen pszichiátriai kórképek tünete lehet a paranoia?
Hogyan kezelhető a paranoia?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban

Mik a paranoia tünetei?

A paranoia egy irracionális gondolkodási folyamatot jelent, amit az illető nem tud irányítani. A paranoia azt az érzést okozza, mintha valamilyen módon fenyegetve lenne az érintett. Érezheti úgy például, hogy valaki figyeli, vagy ellene cselekszik, még akkor is, ha nincs rá bizonyíték, hogy ez igaz. A paranoia miatt gyanakvást vagy bizalmatlanságot érezhet másokkal szemben, úgy is érezheti, hogy üldözik vagy hogy valaki el akarja kapni. Paranoia esetén fizikai sérülés veszélyét érezheti olyan helyzetben is, amikor ennek alig van esélye. A paranoia tünetei különböző súlyosságúak, és az élet minden területét zavarhatják. A paranoia tünetei közé tartoznak:

  • Védekező, ellenséges és agresszív viselkedés
  • Sértődékenység
  • Bizalmatlanság másokkal szemben
  • Hitetlenség vagy meg nem értettség érzése
  • Áldozattá vagy üldözötté válás érzése, amikor nincs is fenyegetés
  • Elszigeteltség
  • Folyamatos éberség és figyelem
  • Meggyőződés a saját igazáról
  • Kompromisszum kötés képtelensége
  • Képtelenség a megbocsátásra
  • Képtelenség a kritikák elfogadására
  • Rejtett jelentések kiolvasása az emberek normális viselkedéséből

A másokkal szembeni bizalmatlanság és az állandó szorongás megnehezítheti a kapcsolatokat, ami problémákat okozhat a foglalkoztatásban és a személyes kapcsolatokban. A paranoiás emberek úgy érezhetik, hogy mások összeesküvést szőnek ellenük, vagy megpróbálnak fizikai vagy érzelmi kárt okozni nekik, esetleg még lopnak is tőlük. Képtelenek lehetnek másokkal együttműködni, és ellenséges vagy távolságtartó magatartást tanúsíthatnak, ami elszigetelődéshez vezethet.

A paranoid skizofrénia a mentális betegségek egyik formája. A skizofréniában szenvedő emberek általában bizalmatlanok másokkal szemben, gyanakvóak és óvatosak lehetnek. Téveszméik is lehetnek, vagy azt hihetik, hogy mások ártani akarnak nekik. A skizofréniában szenvedő személy hallucinációkat is tapasztalhat.

Kapcsolódó cikkünk

Szkizofrénia- zavar az érzékelésben, gondolkodásban, viselkedésben

Szkizofrénia- zavar az érzékelésben, gondolkodásban, viselkedésben

A szkizofrénia kifejezés hallatán sokakban élhet az a téves elképzelés, miszerint ez maga a többszörös személyiség. Ez azonban nem igaz, a szkizofrénia az idegrendszer olyan komplex működészavara, amely érintheti többek közt a gondolkodást, az érzékelést, az információfeldolgozást, a hangulatot és a viselkedést. Dr. ...

Mik a paranoia különböző típusai?

A paranoia négy altípusba sorolható a paranoid gondolatok jellegéből fakadóan. A paranoid gondolatok a következő négy kategóriába sorolhatóak:

  • Bizalmatlanság: Mások szándékai iránti túlzott gyanakvás, és a bizalom nehéz kiépítése. A bizalmatlanság akkor is fennáll, ha semmi alapja nincsen ennek az érzésnek.
  • Társas félreértelmezés: A paranoia ezen típusában az illető hajlamos mások nonverbális nyelvezetét negatívan értelmezni. Negatív jelentést tulajdonít mások megjegyzéseinek vagy mások nonverbális kommunikációjának.
  • Vonatkoztatás: Ezek olyan téves meggyőződések, hogy véletlenszerű vagy irreleváns események közvetlenül az illetőhöz kapcsolódnak., róla szólnak.
  • Üldöztetés: Azt hiszi a paranoia érintettje, hogy valaki vagy valami rosszul bánik vele, kémkedik utána vagy megpróbál ártani neki (vagy egy hozzá közel álló személynek). Lehet, hogy ismételten panaszt tesz a jogi hatóságoknál. A paranoia ezen típusa téveszmének tekinthető.

Mi a különbség a paranoia és a szorongás között?

Sokan nem tudják, hogy mi a különbség a szorongás és a paranoia között, hogy hol húzódik a határ. Valójában a paranoia és a paranoid gondolatok a szorongó gondolatok egyik súlyos fajtája. A szorongás maga is okozhatja a paranoia kialakulását, de a paranoid gondolatok nélkül is érezhetünk szorongást. Valójában időnként mindannyian szorongunk. A szorongás természetes, ha valami nehéz dolgon megyünk keresztül, például egy párkapcsolat véget érésével vagy egy állás elvesztésével. Gyakori a szociális szorongás is, vagyis az attól való félelem, hogy mások elítélik a mondandónkat, vagy azt, ahogyan öltözködünk vagy viselkedünk. Ehhez hasonló gondolatok, félelmek és aggodalom sokunk életében jelentkezhet, különösen nehezebb életszakaszokban. Mindannyian félünk attól, hogy másoknak mi a véleménye rólunk, ha esetleg beszélnek rólunk. Habár tudjuk, hogy nincs alapja a félelemnek, mégis szorongunk miatta, ami tovább rontja a helyzetet. Normál esetben azonban ez a szorongás idővel oldódik, illetve segíti az oldását, hogy tudjuk a félelmeink irracionálisak.Paranoia - Pszichiátriai Központ

A klinikai paranoia egy súlyosabb állapot, amiben nem oldódik az állandó fenyegetettség érzés. A paranoia egy ritka mentális betegség. Paranoia esetén meg van róla győződve az érintett, hogy mások igazságtalanok, hazudnak vagy aktívan ártani akarnak neki, miközben nincs rá bizonyíték. Nem gondolja, hogy a félelme irracionális, teljesen jogosnak érzi, számára az a valóság. Valahol itt húzódik a különbség a mindannyiunkat nyugtalanító, alkalmi gondolatok és a valódi paranoia között. Klinikai paranoia akkor áll fent, ha az érintett 100%-ig meg van győződve az irracionális gondolatai igazáról, még akkor is, ha tények bizonyítják, hogy ez nem így van.

Ha amiatt aggódik valaki, hogy a gondolatai paranoiásak, akkor valószínűleg inkább szorongás áll fent, mint paranoia. Érdemes a hosszú ideje fennálló, vagy nem konkrét élethelyzethez köthető szorongás miatt is orvoshoz fordulni. A hosszú ideig tartó vagy a mindennapi életét akadályozó szorongás- és pánikérzések a szorongásos zavar jelei lehetnek. A paranoia tünetei ennél súlyosabbak.

Miért jön létre paranoia, mi okozza?

A paranoia hátterében több dolog is állhat. Egyrészt pszichiátriai betegségek tünete lehet a paranoia, viszont más dolgok is ki tudják váltani ezeket a típusú gondolatokat. Bizonyos élethelyzetekben mindannyiunknak lehetnek ilyen gondolatai, ha viszont ezek állandósulnak, vagy zavaróvá válnak a mindennapokban, érdemes orvoshoz fordulni velük. Érdemes tudni, hogy már önmagában az a tény is a jó mentális egészség jele lehet, hogy az illető tudja, hogy a gondolatainak nincs értelme. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár dolgot, amik következtében létrejöhet paranoia:

  • Stressz: A stresszes, feszült időszakok alatt könnyen előfordulhat, hogy gyanakvóbbá válunk másokkal szemben. A stressz bármilyen feszült élethelyzetet jelenthet, legyen ez akár negatív dolog (például egy munkahely elvesztése) vagy valami pozitív (például egy esküvő szervezése). Ilyenkor a fokozott mentális megterhelés miatt megjelenhetnek paranoid, gyanakvó gondolataink. Érdemes tudatosan odafigyelni a stressz kezelésére, például relaxációval, ennek hatására ezek a gondolatok is oldódhatnak.
  • Túl kevés alvás: Egyetlen nyugtalan éjszaka valószínűleg nem okoz paranoid gondolatokat, viszont a tartós kialvatlanság miatt létrejöhet paranoia. A tartós kialvatlanság miatt előfordulhat, hogy valaki nem gondolkozik olyan tisztán és nagyobb valószínűséggel kerül összetűzésbe másokkal, vagy lesznek félreértéseik. A tartós kialvatlanság akár hallucinációkat is okozhat.
  • Drogfogyasztás: Az olyan kábítószerek, mint például a marihuána, a hallucinogének (LSD, pszichotróp gombák) és a stimulánsok (kokain, metamfetamin) olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek egyes embereket rövid időre paranoiássá tehetnek. Amint ezek a vegyi anyagok távoznak a szervezetből, a paranoia is elmúlik. A napokig vagy hetekig tartó intenzív alkoholfogyasztás miatt is létrejöhet rövid távú paranoia, hosszú távon pedig folyamatos paranoiához, sőt hallucinációkhoz is vezethet. Érdemes tudni azt is, hogy az alkohol és a drogok rontják a már meglévő paranoia tüneteit.
  • Memóriazavarok: Demencia és Alzheimer-kór esetén a memóriazavarokkal párhuzamosan gyanakvó gondolatok és személyiségváltozás is felléphet. Gyakori például, hogy a demenciában szenvedő elkezdi elrejteni a pénzt vagy az ékszereket. Az is gyakori, hogy arra panaszkodnak, hogy mások – például a szomszéd – szándékosan ártani akarnak neki.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen pszichiátriai kórképek tünete lehet a paranoia?

Paranoia esetén mindenképp fel kell merüljön a pszichiátriai betegségek lehetősége, ugyanis gyakori tünet a paranoia. A paranoia a paranoid személyiségzavar meghatározó tünete. Ez egy olyan betegség, ami megnehezítheti a bizalom kiépítését másokkal. Olyan negatív gondolatokat okozhat az emberekkel kapcsolatban, amelyek nem igazak, viszont jelentős szenvedést okoznak az egyénnek. A skizofrénia tünete is lehet a paranoia. Ez egy másik súlyos rendellenesség, ami esetén az érintett nem tudja megmondani, hogy mi a valóság és mi a képzelet. A borderline személyiségzavar során is felléphet paranoia. Ez a személyiségzavar úgy írható le, mint egy érzelmi hullámvasút, az illető az egyik pillanatban imád valakit, a másikban pedig gyűlöli.

Ha tehát valakinél paranoia áll fent, vagy aggódunk egy szerettünk miatt, érdemes pszichiáterhez fordulni. A pszichiáter meg tudja határozni, hogy valamilyen súlyosabb mentális betegség tünete-e a paranoia, valamint kezelést is tud javasolni az állapot enyhítése érdekében.

Hogyan kezelhető a paranoia?

A paranoia kezelésére különböző javaslatokat adhat az orvos az alapján, hogy milyen súlyos az állapot. Ha valakinél enyhe vagy közepes fokú paranoia áll fent, és nincs mögöttes mentális betegség, a pszichoterápia kellően sikeres lehet. Ennek során pszichiáter vezetésével azonosítják a káros, hamis gondolatokat és érzelmeket, valamint segítséget kap az illető ezek felismerésében és megváltoztatásában. Ha a paranoia hátterében valamilyen mentális betegség áll, a kezelés annak a betegségnek a kezelését jelenti. Ilyenkor a paranoia csupán egy tünet, ha a pszichiátriai kórkép javul, a paranoia is enyhülni fog. A pszichiáter általában pszichoterápiát, különböző gyógyszereket (például szorongásoldókat és/vagy antipszichotikus gyógyszereket), vagy ezek kombinációját javasolhatja. Súlyos paranoia esetén, vagy ha a pszichózis egyéb súlyos tünetei, például hallucinációk is jelentkeznek, előfordulhat, hogy kórházban kell maradnia az illetőnek, amíg a tünetek stabilizálódnak.

Téma szakértője

Specialitások:
  • szkizofrénia
  • depresszió
  • bipoláris hangulatzavar
  • szorongásos zavarok 

Rendelés típusa:

  • személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
  • magyar és angol nyelvű ellátás

Rendelés helyszíne:

  • 1036 Budapest, Lajos u. 66. B lépcsőház, 5. emelet - Buda Square Irodaház

Utolsó módosítás:2024.06.04 13:26