A hangulatzavarok olyan mentális egészségügyi állapotokat takarnak, amelyek az egyén hangulatát, érzelmi állapotát egyaránt érintik. Ezek lehetnek súlyosak és tartósan fennálló tüneteket okozhatnak, ám vannak ideiglenesen, időszakosan jelentkezők is.

Tartalom

Mit neveznek hangulatzavarnak?

Mik lehetnek a hangulatzavar okai?

A hangulatzavarok tünetei

A hangulatzavarok felismerése

A hangulatzavarok kezelési lehetőségei 

Mit neveznek hangulatzavarnak?

A hangulatzavar egy összefoglaló elnevezés, melynek csoportjába több különböző kórkép tartozik. A hangulatzavarok különböző formái elkülöníthetők egymástól. Azonosságuk a hangulatban és az érzelmi állapotban való kifejezősédben rejlik.

  • Depresszió: A depresszió hosszú ideig tartó levertséget, szomorúságot, érdeklődésvesztést, energiavesztést és alacsony önértékelést okozhat.
     
  • Bipoláris hangulatzavar: Ebben a zavarban az egyén hangulata ingadozik a depressziótól a mániás epizódokig. A mániás epizódok során a személy túlzottan felfokozott, energikus és impulzív lehet, míg depresszió esetén levertség és az érdeklődés hiánya jellemző.
     
  • Szorongásos zavarok: Ezek a zavarok magukban foglalják a generalizált szorongásos zavart (folyamatos és túlzott aggodalom), a pánikbetegséget, a szociális szorongást.
     
  • Szezonális affektív zavar (SAD): Ez a zavar a sötétebb téli hónapokban jelentkezik, és általában a szezonális változásokhoz kapcsolódik. Az érintettek általában levertséget és energiahiányt tapasztalnak.
     
  • Súlyos affektív zavar: a súlyos depresszió és súlyos bipoláris zavar sorolható ide
     
  • Dysthymia: A depresszió “enyhébb” formája, mely krónikusan - tartósan - fennáll.
     

A fentiek az általánosan leginkább ismert hangulatzavarok. Fontos, hogy minden hangulatzavar csak akkor állapítható meg biztosra, ha azt pszichiáter diagnosztizálta.

Mik lehetnek a hangulatzavar okai?

A hangulatzavarok kialakulásáért nem lehet egy konkrét okot megnevezni. Több tényező, esemény, történés együttállása vagy megléte szükséges ahhoz, hogy kialakuljon. A kialakuláshoz több minden is vezethet.

Szerepet játszhatnak például egyes genetikai tényezők, családi halmozódás is megfigyelhető. Ha az egyén családjában előfordultak korábban akár szorongásos zavarok, akár depresszió vagy egyéb hangulatavarok, úgy az hajlamosító tényező lehet a kialakulásban. Ezen túlmenően kémiai folyamatok is okozói lehetnek. Leggyakrabban a depresszióra jellemző, hogy a neurotranszmitterek, - melyek az agyban találhatók – egyensúlya felborul, változás következik be. Egyéb hormonális változások is hangulatzavart okozhatnak: ide sorolható akár a terhesség vagy a menopauza is.

A hangulatzavarokhoz és sok más egyéb mentális kórképhez valamilyen trauma átélése kapcsolódik. Ez akkor fordulhat elő, ha az egyén a traumatikus eseményt nem képes feldolgozni, mert nincs meg hozzá a megfelelő megküzdési stratégiája, aminek segítségével önállóan is feldolgozhatná – hiszen korábban nem élt át a traumatikus eseményhez hasonlót. Leggyakrabban ez balesethez, erőszakhoz, halálesethez vagy egyéb nem hétköznapi eseményhez köthető.

A környezet is kiválthat hangulatzavarokat. Jellemzően a munkahelyi stressz, anyagi problémák és párkapcsolati gondok sorolhatók ide.

Természetesen a felsorolt lehetséges okok – elsősorban a nem biológiai folyamatokon alapuló okok – nem feltétlenül okozzák hangulatzavar kialakulását, azonban alapjait képezhetik annak. Amennyiben ezek közül több is fennáll, úgy a kialakulás rizikója nagyobb lehet, ám ez minden esetben egyénfüggő is.Hangulatzavarok - Pszichiátriai Központ

A hangulatzavarok tünetei

A hangulatzavarok különböző fajtáinak különböző tünetei vannak, azonban vannak olyan panaszok, amik minden esetben jellemzőek lehetnek, és arra utalhatnak, hogy az egyén valamiféle hangulatzavarral küzd. Ezek mind általános tünetek, melyekből önállóan, vizsgálat nélkül, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mely zavarról is van pontosan szó.

A hangulatzavarok általános tünetei a következők:

  • Levertség és szomorúság: Tartósan levert/rossz hangulat és szomorúság érzése, ami hosszabb ideig fennáll.
     
  • Érdeklődés elvesztése: Azok a tevékenységek, melyek korábban örömet okoztak, feltöltötték az egyént, már nem váltják ki ezt az érzést.
     
  • Energiahiány: csökkent energiaszint, levertség, az egyén hamar elfárad, vagy apróbb tevékenységekhez sincs elegendő energiája
     
  • Étkezési változások: megváltozott étvágy, ami gyakran jár súlygyarapodással vagy éppen súlyvesztéssel
     
  • Alvászavarok: a hangulatzavarral élők gyakran, a szükségesnél többet vagy éppen kevesebbet alszanak
     
  • Koncentrációs nehézségek: a koncentráció nehezített, az egyén figyelme nehezen megtartható, illetve felkelthető
     
  • Önértékelési problémák: a hangulatzavar csökkent önértékeléshez vezethet, az érintett hajlamos túlzottan alábecsülni önmagát és képességeit
     
  • Lassult gondolkodás és beszéd: lelassult gondolkodás és beszéd jellemző - kiterjed a párbeszédek minőségére
     
  • Örömetlenség: az érdeklődés elvesztésével összekapcsolható jelenség: az érintett képtelen örülni olyan tevékenységeknek, történéseknek, melyek korábban örömmel töltötték el
     
  • Szorongás: Néha a hangulatzavarokkal együtt szorongásos tünetek is megjelenhetnek, például pánikrohamok vagy túlzott szorongás.
     
  • Öngyilkossági gondolatok: súlyos esetekben egyes hangulatzavarok öngyilkossági gondolatokat idéznek elő az egyénben

A hangulatzavarok felismerése

Hangulatzavarok felismerése nem egyszerű feladat, hiszen a tünetek eltérőek lehetnek, nem csak típusonként, hanem egyénenként is. Gyanúja esetén éppen ezért fontos a megfelelő szakember felkeresése, aki diagnosztizálna tudja a kórképet.

Depresszió esetén általános tünetek:

    • Tartósan lehangoltság, reménytelenség érzése
    • Érdeklődés és öröm elvesztése a korábban élvezett tevékenységek iránt
    • Energiahiány, fáradtság
    • Alvászavarok (alvászavar vagy túlzott alvás)
    • Étváltozások (étvágytalanság vagy túlzott étkezés)
    • Koncentrációs nehézségek
    • Önbecsülés csökkenése, értéktelenség érzése
    • Öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek

Szorongászavar esetén általános tünetek:

    • Folyamatosan feszült, aggodalmaskodó érzések
    • Nyugtalanság, könnyen ingerlékeny
    • Koncentrációs nehézségek
    • Alvászavarok
    • Fizikai tünetek (pl. szívdobogás, izzadás, remegés)
    • Ismétlődő és túlzott aggodalmak a mindennapi események miatt

Bipoláris zavar esetén jellemző tünetek:

    • Váltakozó hangulatok: depressziós és mániás epizódok
    • Depressziós időszakok során: hasonló tünetek, mint a klinikai depresszióban
    • Mániás időszakok során: fokozott energia, csökkent alvásigény, megnövekedett önbizalom, gondolatok száguldása, kockázatos viselkedés

Pánikzavar esetén jellemző tünetek:

    • Ismétlődő pánikrohamok: hirtelen fellé, intenzív szorongás vagy pánik, gyakran fizikai tünetekkel (szívdobogás, légszomj, szédülés stb.)
    • Az egyén kerüli a pánikrohamot kiváltó helyzeteket

Poszttraumás stressz zavar (PTSD):

    • Traumatikus események utáni ismétlődő rémálmok vagy emlékek
    • Kerülés a trauma kapcsolatos helyzetektől
    • Fokozott ingerlékenység, állandó feszültség
    • Valós testi panaszok jelenhetnek meg (szívdobogás, fájdalmak)

A hangulatzavarok kezelési lehetőségei

A pontos kezelés meghatározása attól függ, hogy a hangulatzavar mely típusáról van szó. Alapvetően elmondható, hogy több kezelési módszer lehetséges, ezek alkalmazhatók együttesen, illetve egymással kombinálva is. Fontos, hogy a kezelést minden esetben pszichiáterre kell bízni, hiszen ő tudja pontosan összeállítani a hatékony terápiát, illetve kísérni ezen az úton a pácienst. Az alábbi kezelési módok jöhetnek szóba:

  • Szakember felkeresése: Az első és legfontosabb lépés a probléma felismerése és az ehhez megfelelő szakorvos, pszichiáter felkeresése. Ez jellemzően az egyén szintjén történik önállóan, esetleg a családtagok segítségével.
     
  • Beszélgetési terápiák: Aa beszélgetési terápiák, vagy konzultációk, másnéven kognitív viselkedésterápia rendkívül hatékony lehet a negatív gondolatok feltérképezésében, illetve javításában. Segítségével a negatív gondolati minták átalakíthatók, megszüntethetők lehetnek.
     
  • Gyógyszerek: súlyosabb esetekben, amikor a pszichiáter úgy ítéli meg, gyógyszeres kezelés is szóba jöhet, jellemzően rendszeres terápia mellett.
     
  • Életmódbeli változtatások: Az egészséges életmód, beleértve a rendszeres testmozgást, megfelelő táplálkozást és elegendő alvást, segíthet az érzelmi egyensúly fenntartásában.
     
  • rsas támogatás: fontos, hogy az egyénnek legyen egy támogató családi, baráti közege.
     
  • Stresszkezelési technikák: az egyes stresszkezelési technikák, mint például a relaxáció vagy akár a meditáció, szintén pozitív hatással lehetnek a hangulatzavarban szenvedő egyénekre.
     
  • Kezelési terv követése: a pszichiáter által meghatározott kezelési terv betartása és annak követése a legfontosabb a kezelés sikerességét illetően. Amennyiben a páciens együttműködő, úgy a terápia is hatékonyabban tud működni.

Általánosan elmondható, hogy a gyógyuláshoz vezető út nem rövid: tartós és rendszeres terápia szükséges, jellemzően addig, amíg a páciens úgy érzi. Természetesen a pszichiáter is javaslatot tehet a terápia hosszára, illetve annak folytatására. Az együttműködés kulcsfontosságú a terápia sikerességét illetően. 

Téma szakértője

Specialitások:
  • depresszió (menopauza következtében kialakult depresszió is)
  • onkológiai betegek mentális segítése
  • szorongásos betegségek, pánikbetegség
  • bipoláris megbetegedések
  • pszichózis

Rendelés típusa:

  • személyes, rendelői vizit
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

 

 

 

Utolsó módosítás:2024.02.14