Egy traumatikus esemény átélése – például autóbaleset, haláleset – mindenki számára megterhelő esemény lelkileg. Természetes, hogy utána szomorúnak, szorongónak vagy magányosnak érezzük magunkat. Az emberek körülbelül negyedénél azonban ez az állapot intenzívebb és kialakulhat kezelést igénylő akut stressz zavar.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban
Mit jelent az akut stressz zavar?
Milyen tünetekkel jelentkezik az akut stressz zavar?
Miért alakul ki egyes embereknél akut stressz zavar?
Hogyan kezelhető az akut stressz zavar?
Hogyan küzdhető le az akut stressz zavar?
A traumatikus események elkerülhetetlenek, mit tehetünk mégis, hogy megelőzzük az akut stressz zavar kialakulását?
Hova vezethet kezeletlen esetben az akut stressz zavar?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Pszichiátriai Központban

Mit jelent az akut stressz zavar?

Az akut stressz zavar egy traumatikus esemény átélését követő pszichológiai állapot. A súlyosan traumatikus eseményt átélő emberek körülbelül 14-33%-ánál alakul ki akut stressz zavar. A traumatikus esemény történhetett közvetlenül az érintettel vagy lehetett szemtanúja a történésnek. Ez a trauma lehet bármi, ami erősen megviseli az embert, például:

  • Súlyos balesetek, például autóbaleset
  • Bántalmazás (szexuális, fizikai vagy verbális)
  • Szeretett személy elvesztése
  • Súlyos betegség diagnosztizálása önmagánál vagy egy hozzátartozónál
  • Természeti katasztrófák, például tornádó, tűzvész vagy árvíz átélése
  • Testi sérülés vagy halál szemtanúja
  • Háború

Az akut stressz zavar az élet bármely szakaszában - gyermekkorban, serdülőkorban és felnőttkorban - érintheti az embert. Egy traumatikus esemény átélése után számos tünet jelentkezhet. A fájdalmas eseményt követő negatív tünetek megtapasztalását akut stressz zavarnak nevezzük. Ha azonban ezek a tünetek egy hónapnál tovább tartanak, azt az állapotot már a posszttraumatikus stressz zavarhoz (PTSD) soroljuk. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben az akut stressz zavar a PTSD előfutárának tekinthető. Becslések szerint az akut stressz zavar az esetek mintegy felénél valószínűleg PTSD-ben folytatódik.

Kapcsolódó cikkünk

Mentális betegségeknél a fizikai egészségre is figyelni kell

Mentális betegségeknél a fizikai egészségre is figyelni kell

Kevesen gondolnak rá, de a mentális betegségek és a fizikai egészség rendkívül szoros kapcsolatban vannak egymással. Az olyan komoly mentális problémák, mint például a szkizofrénia, a bipoláris zavar vagy a súlyos depresszió, akár 15-20 évvel is megrövidíthetik a páciensek élettartamát, részben a ...

Milyen tünetekkel jelentkezik az akut stressz zavar?

Az akut stressz zavar tünetei általában néhány naptól egy hónapig tartanak, és a következők lehetnek:Akut stressz zavar - Pszichiátriai Központ

  • Intenzív szorongás
  • A traumatikus esemény folyamatos felidézése (flashbackek)
  • Alvászavar, rémálmok
  • Koncentrációs nehézség
  • Azok a helyzetek kerülése, amelyek a traumára emlékeztetnek
  • Intenzív félelem vagy tehetetlenség
  • Zsibbadtság vagy a testtől való elszakadás érzése
  • Ingerlékenység vagy dühkitörések
  • Túlzott figyelem a veszély lehetőségére (hipervigilancia)
  • Túlzott reakció hangos zajokra, hirtelen mozdulatokra vagy más ingerekre (ijedtségi reflex)
  • A pozitív érzelmek (például boldogság, elégedettség vagy szeretet) nehezített átélése
  • Megváltozott valóságérzet, mintha kábultan éreznék magunkat, vagy mintha nagyon lassan telne az idő
  • Emlékezetkiesés a traumatikus esemény fontos részleteire vonatkozóan
  • Az eseményhez kapcsolódó nyomasztó emlékek, gondolatok vagy érzések elkerülésére tett erőfeszítések

Habár az akut stressz zavar egy mentális, pszichológiai állapot, fizikai tünetei is jelentkezhetnek. Akut stressz zavar esetén kialakulhat gyors szívverés, szapora pulzus és szívdobogás érzés is. Amennyiben a fenti tünetek a traumatikus életeseményt követően egy hónapnál tovább fennállnak, az már PTSD-nek minősül.

Miért alakul ki egyes embereknél akut stressz zavar?

Nem tudjuk pontosan, hogy az emberek miért reagálnak különbözőképpen a traumatikus eseményekre. Vannak ugyanis olyan emberek, akik a nagyobb, megterhelőbb traumatikus eseményeket is jobban bírják, míg mások számára a kisebbek esetén is megjelenik intenzív félelem, szorongás vagy egyéb pszichológiai tünetek. Ez valószínűleg összefüggésben állhat a személyiséggel, a tanult megküzdési stratégiákkal és a korábbi traumákkal is. Az akut stressz zavar kockázati tényezői közé tartozhatnak:

  • Korábbi mentális betegségek (beleértve a korábbi traumát is)
  • Katasztrofizáló, aggódó személyiség
  • Elkerülő megküzdési stílus
  • Minimális támogató rendszer, vagyis az érintett nem kellően támogató közösségei
  • Női nem

Az emberek különböző reakciója hátterében állhat az eltérő „félelem kondicionálás”. Egy veszélyes helyzetre mindannyiunk ugyanúgy reagál, a szimpatikus idegrendszerünk bekapcsolódásával. Ilyenkor nő a pulzusszám, szaporábbá válik a légzés, tágul a pupillánk és a testünk felkészül a küzdelemre vagy a menekülésre. Ha egy traumatikus esemény összeköthető más tényezőkkel, például az autóbaleset közben ment a rádió, akkor az egyén legközelebb már nem csak az autóbalesetre reagál a szimpatikus tónus fokozódásával, hanem a rádió hallgatásra is. Az agyunk összekapcsolja ezeket az eseményeket, azt tanulja, hogy a rádióhallgatás is veszélyes. Éppen ezért előfordulhat, hogy az illető kerülni kezdi a rádióhallgatást is és egyre több szorongató élethelyzet lesz a számára. Normál esetben idővel a szorongás és a félelem szintje csökken, akiknél viszont nem, ott kialakulhat akut stressz zavar vagy poszttraumatikus stressz zavar.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan kezelhető az akut stressz zavar?

Az akut stressz zavar kezelésében általában kétféle megközelítést alkalmaznak: a gyógyszeres kezelést és a pszichoterápiát. A kezelés e két formája a tünetek súlyosságától függően felváltva vagy együttesen is alkalmazható.

A kognitív viselkedésterápia a pszichoterápia egyik leggyakoribb formája, amelyet az akut stressz-zavar esetén alkalmaznak. Általában akkor alkalmazzák ezt a kezelési módot, amikor a személy már nincs kitéve a traumatikus eseménynek, és az élete már némileg stabilizálódott. A kognitív viselkedésterápia segítségével megtanítják az érintetteknek, hogyan kezeljék a traumatikus esemény hatásait, és hogyan kerüljék el a kiváltó okokat. Az akut stressz zavar esetén hatékony pszichoterápia további típusai közé tartozik a kognitív feldolgozó terápia és a hosszan tartó expozíció. Közülük azonban a kutatások szerint a kognitív viselkedésterápia a leghatékonyabb az akut stressz zavar kezelésében és a PTSD megelőzésében. A kognitív viselkedésterápia egy formája, a traumaközpontú kognitív viselkedésterápia különösen hatékony. A traumaközpontú kognitív viselkedésterápia magában foglalja a következőket:

  • Annak megismerése, hogy a test hogyan reagál a traumára és a stresszre
  • Tünetkezelési készségek elsajátítása
  • A problémás gondolkodási minták azonosítása és átformálása
  • Expozíciós terápia: Ekkor lassan arra ösztönzik az akut stressz zavar érintettjeit, hogy lépjenek be a szorongást okozó helyzetekbe, és próbáljanak meg az adott helyzetben maradni, hogy megtanuljanak megbirkózni velük

A gyógyszeres kezelés általában nem az első vonalbeli kezelés, amelyet az akut stressz zavar esetén ajánlanak. Néhány súlyos esetben azonban a pszichoterápia mellett gyógyszeres kezelés is alkalmazható, hogy enyhítsék az elviselhetetlennek tűnő tüneteket. Az akut stressz zavar tüneteinek kezelésére gyakran felírt gyógyszerek közé tartoznak a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k), a benzodiazepinek, a hidrokortizon és a propranolol.

Hogyan küzdhető le az akut stressz zavar?

Az akut stressz zavar egy hetekig tartó, meglehetősen nyomasztó állapot, amely megzavarhatja a mindennapokat. Sokan nem tudják olyan hatékonyan ellátni a mindennapi feladataikat, mert szoronganak és félnek bizonyos helyzetekben, valamint fáradtak és nem tudnak koncentrálni. Traumát követően egy rövid ideig ez természetes állapot, akut stressz zavar esetén azonban egy hónapig is fennállhat. Ilyenkor a fent leírt kezelési lehetőségek segíthetnek, valamint néhány dolgot mi magunk is megtehetünk. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány további tippet, amelyek segíthetnek megbirkózni ezzel az állapottal:

  • Ne hanyagolja el a fizikai egészségét! Táplálkozzon változatosan és kiegyensúlyozottan, mozogjon rendszeresen és hagyjon elég időt az alvásra is. Ezek nehezek lehetnek akut stressz zavar esetén, azonban a rendszeres életvitel és a test egészségének biztosítása kihat a mentális egészségre is.
  • Vegye körül magát a családtagokkal és a szeretteivel! Alapvető fontosságú, hogy biztonságban érezze magát egy traumatikus esemény bekövetkezte után. Sokat segíthet ilyenkor a családtagok, barátok jelenléte.
  • Érdemes tudni, hogy az akut stressz zavar egyrövid távú állapot. Ez azt jelenti, hogy akár megfelelő kezeléssel, akár csak magától, de hetek alatt elkezdhet némi enyhülést érezni a tünetein. Ha azonban a tünetek súlyosbodnak vagy a felépülés megtámogatását szeretné, érdemes mentálhigiénés szakemberhez fordulni.

A traumatikus események elkerülhetetlenek, mit tehetünk mégis, hogy megelőzzük az akut stressz zavar kialakulását?

Sajnos nem feltétlenül lehet megelőzni egy traumatikus eseményt, a saját reakciónkon azonban változtathatunk. A kutatások azt mutatják, hogy az akut stressz zavar tüneteinek intenzitása kezelhető. Ebben segít, ha az akut stressz zavar érintettje biztonságos környezetbe kerül utána. Létfontosságú, hogy a traumatikus eseményt követően az érintett érzelmi támogatást kapjon a családjától és a barátaitól. Ha ez nem lehetséges, az egészségügyi szolgáltatók, mentális szakemberek szolgálhatnak támogatásként. Fontos emellett az egészséges napi rutin fenntartása egy traumatikus eseményt követően. Ahogy már korábban is említettük, fontos az egészséges táplálkozás, az elegendő alvás, a rendszeres fizikai aktivitás és a tudatossági, relaxációs gyakorlatok (például meditáció). Kerülni kell az alkohol vagy más anyagok ideiglenes megküzdési eszközként való használatát.

Hova vezethet kezeletlen esetben az akut stressz zavar?

Az akut stressz zavar hetek alatt oldódik, melyben támogatást nyújthatnak a fent leírt kezelések és a mentálhigiéniás szakemberek. Ha azonban a tüneteket nem kezelik, az akut stressz zavar további nehézségekhez vezethet, többek között:

Utolsó módosítás:2024.05.01 13:39