Hogyan hat a hormonális változás a szorongásra és a pánikbetegségre?

Milyen hormonok erősíthetik fel a szorongást és a pánikbetegség tüneteit?

- A hormonok, illetve azok szintjének változásai befolyásolhatják a szorongás és a pánikbetegség aktuális státuszát, de azt nem lehet kijelenteni, hogy maguk a hormonális változások okoznának bármilyen diagnosztizálható pszichés zavart. Inkább arról van szó, hogy azoknál, akik eleve ezekkel küzdenek, a homeosztázis változása hathat a betegség állapotára is – ismerteti Veres doktornő.
A szervezet stresszrendszerét ugyanis nagyrészt a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengely (HPA-tengely) szabályozza. Ha a hormonális egyensúly felborul, ez a rendszer is érzékenyebbé válhat, és könnyebben aktiválódik – ami szorongáshoz vagy akár pánikrohamhoz vezethet. Főként az alábbi hormonoknak lehet ebből a szempontból hatása:

• Ösztrogén és progeszteron: ezek a hormonok különösen nőknél hatnak az agy hangulatszabályozó rendszereire, például a szerotonin szintjére. Ingadozásuk (például menstruáció előtt, terhesség alatt vagy menopauzában) fokozhatja a szorongást.
• Kortizol: a stresszhormon tartósan magas szintje „készenléti állapotban” tartja a testet, ami szívdobogásérzést, nyugtalanságot és pánikszerű tüneteket okozhat.
• Pajzsmirigyhormonok: túlműködés (például hipertireózis) esetén gyakori a szapora szívverés, idegesség, remegés – ezek könnyen összetéveszthetők pánikrohammal.
• Inzulin és vércukorszint: a hirtelen vércukoresés, vagyis a hipoglikémia („hipózás”) is kiválthat szorongásszerű tüneteket, mint a remegés, izzadás, gyengeség.

Mikor erősödhetnek a szorongásos, pánikszerű tünetek?

Aki eleve szorongással, pánikbetegséggel küzd, annak kiemelten érdemes figyelnie azokra az időszakokra, amelyekről tudható, hogy erősen befolyásolják a hormonszinteket. Ilyenek lehetnek a menstruáció előtti napok, különösen, ha erősebb premenstruációs szindróma is jelen van, a szülés utáni időszak, a perimenopauza és a menopauza időszaka és a krónikus stresszes járó élethelyzetek. Az alváshiány és a rendszertelen életmód szintén nagy hormonális ingadozásokhoz vezethet.
- A hormonális változások felerősíthetik a test „veszélyjelző” reakcióit, vagyis ilyenkor kialakulhat szapora pulzus, légszomj, szédülés. Az agy ezt könnyen fenyegetésként értelmezi, és kialakulhat egy ördögi kör: a testi tünetek felerősítik a félelmet, ami miatt még erősebbé válnak a tünetek – mondja dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere. – Vagyis azoknak, akik eleve szorongással, pánikzavarral küzdenek ajánlott néhány óvintézkedést bevezetni:

• Érdemes megfigyelni, hogy a tünetek ciklikusan jelentkeznek-e.
• Nagy hangsúlyt kell fektetni a kielégítő mennyiségű és minőségű alvásra, a kiegyensúlyozott étkezés és a rendszeres mozgásra - mindez segíthet stabilizálni a hormonszinteket, vagy legalábbis enyhítheti az ingadozás mértékét.
• Erősen ajánlott valamilyen stresszkezelő módszert elsajátítani. Akut helyzetben sokat segíthetnek például a légzőgyakorlatok, hosszú távon pedig akár a relaxáció, a mindfulness, a vizualizáció vagy bármi, amit a páciens el tud fogadni.
• Ha erősek a tünetek, orvosi kivizsgálás is hasznos lehet, akár endokrinológus, nőgyógyász vezetésével érdemes például pajzsmirigyértékeket, hormonpanelt nézetni.

Az alapproblémát mindig kezelni kell

A szorongásos zavarok – beleértve például a generalizált szorongást és a pánikbetegséget – kezelése általában a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia együttes alkalmazásán alapul, hasonlóan más pszichiátriai kórképekhez. A folyamat alapja minden esetben a pontos diagnózis felállítása, hiszen enélkül nem biztosítható hatékony kezelés. A terápiában rendszerint a kognitív viselkedésterápia kap kiemelt szerepet, ugyanakkor középsúlyos vagy súlyos esetekben gyógyszeres támogatás is szükségessé válhat, elsősorban szerotonin-visszavétel gátlók, illetve szerotonin- és noradrenalin-visszavétel gátlók formájában.
Veres doktor kiemeli, hogy ha a betegek megfelelő tájékoztatást kapnak állapotukról és a javasolt kezelési módról, valamint együttműködnek és betartják az orvosi ajánlásokat, már 3–4 hét elteltével javulásról, sőt akár tünetmentességről is beszámolhatnak. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek a zavarok gyakran hosszabb ideje fennálló, krónikus állapotok, ezért a gyógyszeres kezelés általában tartós alkalmazást igényel. Ez nem jelenti azt, hogy a gyógyszereket soha nem lehet elhagyni, de a terápia nem rövid távra szól. A tünetek csökkenésével a páciensek új megküzdési stratégiákat sajátítanak el, amelyek segítségével hatékonyabban tudják kezelni a korábban nehézséget jelentő helyzeteket, ezáltal életminőségük is jelentősen javul.

Dióhéjban

A hormonális állapot ismerete szorongásos zavar esetén nem „extra”, hanem sokszor kulcsfontosságú tényező, mert a hormonok közvetlenül befolyásolják a hangulatot, az idegrendszeri működést és a stresszre adott reakciókat. Az ellenőrzés egyik fő oka, hogy fontos tisztázni a tünetek forrását, és felismerni a mintázatokat. A pácienseknek tudniuk kell, hogy a hormonszintek ingadozása felerősítheti a szorongást, és ezt akár endokrinológiai kezeléssel is befolyásolni lehet.  Összességében a hormonális háttér ismerete segít elkülöníteni az okokat, felismerni az összefüggéseket, és hatékonyabb, személyre szabott kezelést kialakítani.

Tudástár:

https://vpfw.com/resources/why-women-worry-how-hormones-affect-anxiety-and-what-we-can-do-about-it/

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8819663/

Forrás: Pszichiátriai Központ – Prima Medica (www.pszichiatriaikozpont.hu)