Bár a demencia kapcsán először a memóriazavar jut eszünkbe, legalább annyira jellemző, hogy a betegségben megváltoznak a személyiségvonások, ami idővel nagy kihívást jelenthet a beteg környezetének. „Régen nem ilyen volt”- hangzik gyakran a hozzátartozóktól. Vajon mi lehet ennek az oka? Van-e lehetőség befolyásolni az állapotromlást? Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos válaszolt a kérdésekre.
Sokszor a személyiségváltozás az első tünet
A demencia (vagyis a major neurokognitív zavar) egy súlyos memóriakárosodással, a gondolkodás zavaraival, viselkedési és pszichés tünetekkel járó, egyre súlyosbodó betegség. Egyik jellegzetessége, hogy a betegségben érintettek személyiségvonásai megváltoznak, sokszor nehezen tolerálható irányokban. Van, hogy egy korábban is meglévő személyiségjegy erősödik fel, például, aki mindig türelmetlen volt, még inkább azzá válik, de az is lehet, hogy eddig nem tapasztalt irányban jelenik meg változás. Előfordul, hogy egy a korábban türelmes, kedves érintett agresszívvé, nagy hangúvá válik, esetleg éppen elveszti az érdeklődését minden iránt, apátiába süllyed. Ilyenkor már nem csak a korábbi kedves tevékenységei nem érdeklik, de esetleg a munkától, a családi élettől is eltávolodik, ugyanis már nem tud teljes értékűen kommunikálni, együttműködni. Mivel az önkontroll és a késztetések megfékezése már nem működik, az sem ritka, hogy a beteg oda nem illő viselkedést produkál, különös módon, esetleg szexuális túlfűtöttséggel fordul mások felé. Tipikus jelenség, hogy amikor a családtagok végül pszichiáterhez fordulnak, arról számolnak be neki, hogy a szülő teljesen megváltozott, régen egészen más volt.
Valójában miért változik meg a személyiség?
Demenciában azért változik meg a beteg viselkedése, kommunikációja, jelenléte a világban, mert számos változás zajlik az agy viselkedésért felelős területeiben. Ezek főként az alábbiak:
- Sejtpusztulás: a demencia (különösen annak leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór) az agysejtek elhalásával jár, ami károsítja azokat a területeket, amelyek a személyiség működéséért felelősek. A frontotemporális demenciában (FTD) pedig az homlok- és halántéktájéki agyterületek sérülnek, ami viselkedési és személyiségbeli változásokhoz vezet.
- Kémiai jelátvivő anyagok zavara: az agyban lévő kémiai jelátvivő anyagok (neurotranszmitterek) egyensúlyának felborulása befolyásolja a hangulatot és a viselkedést.
- Kognitív zavarok: a memóriavesztés, a tájékozódási zavar, a zavartság, az ítélőképesség romlása és a gondolkodás nehézségei miatt a beteg nem tudja megfelelően értelmezni a világot, ami frusztrációt okoz. A folyamatos akadályoztatottság-érzés és zavarodottság pedig lassan a reakciókat, a viselkedést is befolyásolja. A beteg szoronghat, félhet, vagy dühös lehet a betegség miatti tehetetlenség, a memóriazavarok és a világ megértésének nehézsége miatt, ami a viselkedésében megnyilvánulhat.
- Fizikai és környezeti tényezők: egy-egy szituációban fellépő kényelmetlenség, fájdalom, vagy egy túlzottan ingergazdag, megváltozott környezet is kiválthat zavaró viselkedést. Az éhség, jóllakottság szabályozásának zavara (pl. túlevés) is jelezheti a demenciát.
A demencia további tünetei
- A demencia esetében három stádium különíthető el: enyhe, a középsúlyos és súlyos. Az enyhe kognitív zavar esetében a gondolkodási funkciózavar enyhe formája áll fenn, de még nem lehet demenciáról beszélni, a későbbi fázisokban azonban fokozatosan kialakulnak, és idővel súlyosbodnak a tünetek – mondja dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos.
Ezek döntően az alábbiak lehetnek:
- Memóriazavar: ezen belül feledékenység, tárgyak elvesztése, eltévedés. Károsodik az időben való tájékozódás, a döntési, a problémamegoldási képesség, sérül a kommunikációs képesség, és később a mindennapi feladatokat ellátásának képessége is.
- Afázia: A tárgyak, cselekvések megnevezésének zavara, szótalálási és körülírási nehézségek, a beszéd és a szavak jelentésének elvesztése.
- Apraxia: komplex cselekvéssorozatok kivitelezésének nehézsége, lehetetlensége. A beteg például nehezen közlekedik, jár, öltözködik, eszik.
- Agnózia: az észlelési rendszer zavara, az érzékelési funkciók megtartása mellett. Az egyik agnózia típus a látott tárgy megismerésének, megnevezésének zavara, a prozopagnózia pedig az arcfelismerés képességének elvesztését jelenti. A hozzátartozóknak nagy megrázkódtatást szokott jelenteni, amikor a beteg már a családtagokat sem ismeri fel.
Meg lehet-e akadályozni az állapotromlást?
A demencia jelenleg nem gyógyítható betegség, de az előrehaladás késleltetése értékes időt nyer a betegnek és a családnak. A kezelés két pillérre épül: a gyógyszeres lehetőségekre és az életmód tényezőkre.
- A gyógyszerek döntően kétféle csoportból kerülnek ki és elsősorban a korán felfedezett esetek folyamatának lassításában van szerepük – hangsúlyozza Blazsek doktor. – Ezeket lehet és kell is alkalmazni, hiszen nem mindegy, milyen léptékű a leépülés és nem utolsósorban, hogy mekkora a teher a családon. Ezért, már az első gyanús jeleknél érdemes pszichiáterhez fordulni, nem szabad megvárni, amíg nagyon leépül a beteg. A tapasztalt szakorvos felírja a megfelelő gyógyszert és számos hasznos információval, életmódbeli tanáccsal is ellátja a pácienst és családját.
A progresszió fékezésében ugyanis az életmódra is érdemes nagy hangsúlyt fektetni, ugyanis a fizikai és szociális aktivitás, a hallás- és látászavar, valamint a fogazat korrigálása, a jó alvásminőség biztosítása, a rendszeres napirend kialakítása, az izoláció kerülése, esetleg háziállat tartása, a hobbikkal való foglalatosság mind segítenek ebben, sőt a megelőzésben is jelentős a hasznuk. Legfontosabb mégis az orvos és a környezet szempontjából is a beteg emberi méltóságának megőrzése, ezért türelemmel, megértéssel kell a páciens felé fordulni, segíteni, amiben lehet és elfogadni, amit nem lehet megváltoztatni.
Tudástár:
https://www.nhs.uk/conditions/dementia/about-dementia/treatment/
Forrás: Pszichiátriai Központ – Prima Medica (www.pszichiatriaikozpont.hu)
Bejelentkezés pszichiátriai rendelésre
Pszichiátriai Központ
Téma szakértője
- életvezetési problémák
- szorongásos zavarok (kényszerbetegségek)
- deperszonalizációs-derealizációs szindróma
- időskori pszichiátriai betegségek (demencia javítása)
- depresszió
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit
- kizárólag felnőtt ellátás (18 év felett)
- magyar és angol nyelvű ellátás
Rendelés helyszíne:
- 1036 Budapest, Lajos utca 66. Budasquare Irodaház B épület, 5.emelet