Nyáron felerősödhetnek a pánikbetegség tünetei

A pánikbetegség rohamokkal jár

A pánikbetegség egy olyan mentális probléma, amely kontrollálhatatlan és kiszámíthatatlan szorongásos rohamokat okoz az érintettnél. A pánikroham hirtelen kialakuló, intenzív rosszullét, amely rendszerint néhány perc alatt éri el a csúcspontját, majd általában 20-30 percen belül fokozatosan megszűnik. Bár rendkívül ijesztő élmény, önmagában nem jelent életveszélyt.
– A roham során nagyon erőteljes testi és lelki tünetek jelentkezhetnek. Gyakori a heves szívdobogásérzés, a légszomj, a mellkasi fájdalom, az izzadás, a remegés, a torokszorítás vagy gombócérzés, a szájszárazság, a zsibbadás, a hányinger, sőt akár a hányás és a zavartság is. A testi panaszokat sokszor intenzív szorongás kíséri: a beteg attól tarthat, hogy elveszíti az önuralmát, megőrül, elszakad a valóságtól, vagy akár meg fog halni – ismerteti Veres doktornő. – Természetesen nem mindenkinél jelentkezik az összes tünet, de ha ezek közül legalább négy egyszerre fennáll, az már pánikrohamra utalhat.

Nyáron néhányan a tünetek erősödését érzékelhetik

A pánikrohamok nagyon erős testi tünetekkel járnak, és ezek a testi reakciók erősödhetnek fel intenzív külső tényezők hatására. Vagyis vannak olyan külső, ez esetben a nyárral összefüggő tényezők, amelyek negatívan hathatnak a betegek tüneteinek alakulására. Ezek többek közt az alábbiak:

• A hőség élettani hatásai: a magas hőmérséklet miatt felgyorsulhat a szívverés, fokozódhat az izzadás, jelentkezhet légszomjérzés vagy szédülés. Ezek a testi tünetek nagyon hasonlítanak a pánikroham kezdeti jeleihez, ezért az arra hajlamos emberek könnyen félreértelmezhetik őket, ami pánikrohamot válthat ki.
• Kiszáradás és elektrolitvesztés: a folyadékhiány gyengeséget, szapora pulzust, koncentrációs nehézséget és rossz közérzetet okozhat, amelyek fokozhatják a szorongást.
• Alvászavarok: a meleg nyári éjszakák miatt sokan rosszabbul alszanak. Az alváshiány önmagában is növeli a szorongásra és a pánikrohamokra való hajlamot.
• Megváltozott napi rutin: a szabadság, utazás, rendszertelen étkezés vagy a megszokott napirend felborulása egyeseknél fokozhatja a bizonytalanságérzést.
• Zsúfolt helyek és utazás: nyáron gyakoribbak a tömegrendezvények, fesztiválok, hosszabb utazások, amelyek azok számára, akik pánikbetegséggel vagy agorafóbiával élnek, fokozott stresszt jelenthetnek.

Van erre tudományos bizonyíték?

A kutatások eredményei nem teljesen egységesek. A pánikbetegség esetében nem igazolt egyértelmű, mindenkinél megfigyelhető nyári vagy téli szezonális mintázat. Ugyanakkor több vizsgálat és klinikai tapasztalat is arra utal, hogy a magas hőmérséklet, a hőhullámok és az ezekkel járó fiziológiás változások fokozhatják a szorongásos tüneteket, különösen azoknál, akik eleve hajlamosak pánikrohamokra.

Mit lehet tenni nyáron?

• Gondoskodni kell a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlásról.
• Érdemes kerülni a túlzott hőséget, különösen a déli órákban.
• Fontos a rendszeres alvás és a megszokott napi rutin lehetőség szerinti fenntartása.
• A koffein és az alkohol mérséklése szintén segíthet, mivel mindkettő fokozhatja a szorongásos tüneteket.
• Ha valaki már ismeri a pánikbetegségét, hasznos lehet a korábban elsajátított légző- és relaxációs technikák alkalmazása, illetve szükség esetén pszichológus vagy pszichiáter felkeresése.

Hogyan segíthet a pszichiáter?

A pszichiáter a pánikbetegség kezelésében elsősorban a pontos diagnózis felállításával, az egyénre szabott kezelési terv kidolgozásával és szükség esetén gyógyszeres terápiával tud segíteni. A cél nem csupán a pánikrohamok gyakoriságának csökkentése, hanem az is, hogy a beteg visszanyerje a biztonságérzetét és újra teljes életet élhessen.

- A kivizsgálás során részletesen áttekintjük a tüneteket, azok gyakoriságát, kiváltó körülményeit és azt is, hogy fennáll-e más szorongásos vagy hangulatzavar. Szükség esetén további vizsgálatokat is javasolhatunk annak kizárására, hogy a panaszok hátterében testi betegség álljon – magyarázza dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere. - A kezelés alapja gyakran a pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia, amely segít felismerni és átírni a pánikrohamokat fenntartó gondolkodási mintákat, valamint megtanít olyan technikákat, amelyekkel a rohamok kezelhetők. Gyógyszeres kezelésre akkor lehet szükség, ha a tünetek súlyosak, gyakran jelentkeznek vagy jelentősen rontják az életminőséget. Ilyenkor leggyakrabban antidepresszánsokat – elsősorban SSRI vagy SNRI készítményeket – alkalmazunk, amelyek hosszabb távon csökkenthetik a pánikrohamok gyakoriságát és az állandó szorongást. Bizonyos esetekben átmenetileg szorongásoldó gyógyszerek is szóba jöhetnek, de ezek alkalmazása általában csak rövid ideig javasolt. A kezelés során rendszeres kontrollvizsgálatokra is szükség van, amelyek során nyomon követjük a tünetek alakulását, szükség esetén módosítjuk a terápiát, és segíthetünk megelőzni a visszaesést, és hangsúlyozzuk a kiegyensúlyozott életmód szerepét.

Dióhéjban

Összességében tehát nem maga a nyár okozza a pánikbetegséget, de a hőség, a kiszáradás, az alvászavarok és a megváltozott életmód miatt a tünetek egyes embereknél átmenetileg erősödhetnek. Ezért nyáron különösen fontos odafigyelni azokra a testi és életmódbeli tényezőkre, amelyek hozzájárulhatnak a szorongás fokozódásához és ha ez történik, érdemes pszichiáterhez fordulni.

Tudástár:

https://www.columbiapsychiatry-dc.com/counseling-blog/what-is-summer-anxiety/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/1305610/

Forrás: Pszichiátriai Központ – Prima Medica (www.pszichiatriaikozpont.hu)